Táncelőadás történelmi háttérrel

Amint azt a nyárádszeredai együttes vezetőjétől, Benő Barnától megtudtuk, a produkció tulajdonképpen egy összetett folklórelőadás, amely több erdélyi tájegység magyar és román néptáncait mutatja be: a Küküllő mentéről Magyarszentbenedek, Királyfalva, Magyarózd és Somostelke, a Mezőségről Szék és Csabaújfalu, Kalotaszegről Szucság és Andrásháza, míg a Maros mentéről Marossárpatak és Vajdaszentivány táncait láthatja a közönség.

Az előadás lényegét a magyar és román táncok történeti háttere adja. A színpadon a laikus néző csak néptáncot lát, de tulajdonképpen különböző korok táncai sorakoznak fel a műsorban – mondja Benő Barna. Mint kifejtette, a tánc a történelem folyamán – akár manapság is – divatként terjedt Európában a fejlettebb nyugati területekről Keletre a fejedelmi udvarok közvetítésével, az adott kor táncdivatja pedig fokozatosan beszivárgott a paraszti kultúrába. Így lett a versailles-i királyi udvar Pavane-jából marosmenti vonulós és az itáliai hercegi udvarok Saltarello-jából dunántúli ugrós, kalotaszegi legényes vagy nyárádmenti forgatós. A Kárpát-medence, de főként Erdély, nem csak asszimilálta az újabb táncdivatokat, de talán földrajzi elszigeteltségének és politikai függetlenségének is köszönhetően, megtartotta a régieket is.

Ezzel magyarázható az, hogy Erdély különböző táncciklusaiban felsorakoznak a táncműfajok a középkortól a modern korig. A Hagyatékok című előadás felvezetőjében felsorakoztatják a teljesség igénye nélkül a különböző erdélyi táncműfajokat alakulásuk lehetséges sorrendjében egyetlen „ezerarcú\" dallamunk segítségével rámutatva a hangszeres zene alakulási formáira is. A Hagyatékok című autentikus folklórműsort január 14-én 19 órától mutatják be a vásárhelyi Mihai Eminsecu Ifjúsági Házban.

Szász Cs. Emese