2010. május 17., 09:552010. május 17., 09:55
Szatmárhegy község polgármesteri hivatalának díszterme adott otthont a hétvégén 15. alkalommal megrendezett Páskándi-megemlékezésnek. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke, a rendezvény főszervezője megnyitóbeszédében elmondta, Szatmár megye ritka szellemi kincsekkel büszkélkedhet, több elismert irodalmi személyiség is született a megyében, akiknek szülőhelye ma már valóságos zarándokhely. Egyikük a Kossuth-díjas Páskándi Géza, akit költőként, próza- és drámaíróként, publicistaként egyaránt ismerhet a nagyközönség. Szűcs Szabolcs, a település polgármestere megemlítette, a falu a jövőben is folytatja az immár hagyományossá vált megemlékezést, annál is inkább, mert úgy látja, Szatmárhegyen egyre inkább erősödik a Páskándi-kultusz. A tanácskozásra meghívott előadók közül többen személyesen is ismerték a falu nagy szülöttét, és a hozzá fűződő emlékeikről számoltak be a hallgatóságnak, mint Bauer Béla szatmárnémeti orvos vagy Debreceni Mihály budapesti szerkesztő. Mások – kolozsvári közéleti személyiségek, mint például Kötő József, Dávid Gyula és Cseke Péter, a kolozsvárról elszármazott Láng Gusztáv vagy Bertha Zoltán budapesti irodalomtörténész – élethelyzeteket, történeteket elevenítettek fel, vagy irodalmi szempontból méltatták Páskándi munkásságát. A szimpózium résztvevői megtekintették a községi könyvtárban berendezett Páskándi-kiállítást, megkoszorúzták a költő szülőháza helyén álló épület emléktábláját és a falu központjában álló mellszobrot is, illetve a távolabbról érkezetteknek egy idegenvezető mutatta be a települést.
Szombaton Szatmárnémetiben koszorúzással és rövid megemlékezéssel folytatódott a rendezvény. Reggel 9-től Dsida Jenő, 10.30-tól Szilágyi Domokos szobránál, 10-től pedig a nyugatos Bródy Sándor édesanyjának sírjánál helyezték el a kegyelet koszorúit és virágait. A kétnapos ünnepség szombaton 11-kor ért véget a költő egykori iskolájában, a mostani Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, amelynek magyar módszertani terme Páskándi nevét kapta, folyosóján pedig egy bronz mellszobor állít neki emléket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok