
Fotó: A szerző felvétele
2010. február 15., 09:042010. február 15., 09:04
Az író édesanyja 2000 karácsonya előtt egy nappal lett rablógyilkosság áldozata, apja is csak súlyos sérülések árán élte túl a szörnyűséget. Borbély Szilárd elmondta, borzasztó volt az első 1-2 év, amikor azzal kellett szembesülnie, hogy a rendőrség nem végzi tisztességesen a munkáját, bizonyítékokat mismásol el, nem nyomoz, csak tétlenkedik.
Elhatározta, a dologról írni sem fog. Inkább bezárja magában, s teszi a dolgát, de belül folyamatosan foglalkoztatta a tragédia, munka közben is. Ámor és Psziché történetéről készített tanulmányt, amikor meglepte az inspiráció. „Furcsa tudatállapotban kezdtem el írni, néha, amikor visszaolvastam, nem is értettem, mit akartam. Többször át is javítottam a szövegeket, de végül mindig visszatértem az eredeti formához” – meséli. Így alakult ki lassanként a Halotti pompa című verseskötete, amelyet gyakran neveztek az utóbbi évtized legmegrázóbb könyvének a kritikusok.
Az Egy gyilkosság mellékszálai című kötet is ezzel foglalkozik. Hideg távolságtartással ír a tragédiáról, amely meghatározta és gyökeresen megváltoztatta írói pályafutását is. Elmondta: csak a mi modern, nyugati kultúránkban ennyire szokatlan és sokkoló a brutalitás, a történelem során máskor, máshol sokkal jellemzőbb volt az erőszak jelenléte az emberek életében, és inkább az a furcsa, ha valakinek megadatik, hogy békében megöregedjen.
„Áldozat voltam a tragédiában, de a borzalmakból a Halotti pompát hoztam létre, amiért méltatlanul díjakkal is elhalmoztak” – fogalmazott Borbély Szilárd. Kijelentette: megértette, hogy emlékművet kell állítania belőle, a szörnyűből valami szépet létrehozni. „Az vigasztal, hogy az olvasók közül sokan jelezték: kötetem segített a saját nehéz periódusaikat, tragédiáikat átvészelni.”
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.