2009. május 05., 10:522009. május 05., 10:52
Oberon tündérkirály meg akarja leckéztetni Titánia tündérkirálynét; két fiatal pár furcsa szerelmes kalandba keveredik az athéni erdőben; egy csapat műkedvelő mester pedig színjátékot készül előadni Theseus, Athén hős hercege és Hippolyta amazon királynő menyegzőjének tiszteletére. A cselekmény Szentiván éjjelén játszódik, amikor a néphit szerint életre kelnek a tündérek, manók, az álomvilág csodalényei, hogy megtréfálják az embereket. Álom és valóság között megszűnik a határ ezen az éjszakán.
Török Viola rendezőt már rég foglalkoztatja ez a Shakespeare-darab, évekkel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi zeneiskola diákjaival vitte színre a szerelem misztériumát feszegető komédiát. Olvasatában a fiú-lány kapcsolat ösztönös egymásra villanásokban, találkozásokban fogalmazódik meg, a platóni gondolatra épít, amely szerint a szerelemben lehetünk újra egészek, megtalálva a másik felünket, de ez kizárólag a véletlen műve. Szerinte az álom megvilágítja vágyainkat, összekuszálja, majd letisztítja gondolatainkat.
Rendezésében a varázsszer nem a virág, hanem a tiszta víz, a forrás, az újjászületés szimbóluma. A mesteremberek szerepét a sepsiszentgyörgyi előadásban nők játsszák, a rendező szerint ők azok, akik együtt lélegeznek a társadalommal, lereagálják annak történéseit. „A férfitársadalomban elnyomott nő, ha kiveszi a részét a munkából, kivívja a jogát a szerelemre és a szabad választásra” – vallja a rendező.
A tündérek világa az indiai kultúrát jeleníti meg, ez képviseli az előadásban a szerelem és a lélek tantrikus egységét, a távol-keleti kultúra segíti az európait, hogy megtalálja a test és a lélek egységét. Az előadás színpadra állításában a rendező munkatársai voltak: Fatma Mohamed koreográfus, Bartha József díszlet- és jelmeztervező, Könczei Árpád zeneszerző-koreográfus, Sebastian-Vlad Popa és Nagy B. Sándor dramaturgok, valamint Deák Barna szcenikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok