Szélesvásznú dilemmák

A valóságban Románia utolsó helyen áll Európában a rendeltetésszerűen működő mozik számát tekintve. A parlament döntése, amely állami tulajdonból a helyi önkormányzatok gondjára bízza a filmszínházakat, megmentheti az épületeket, és visszaadhatja a filmbarátoknak a mozizás örömét. Ez azonban sok esetben jelentős terheket ró a helyi hatóságokra, amelyeknek fél év alatt kell felkészülniük az új intézmények nyereséges működtetésére.

A rendszerváltás óta egy hellyel előbbre került a tizedes vessző a statisztikákban: míg 1990-ben több mint négyszáz filmszínház várta a közönséget az országban, jelenleg ez a szám negyven alá csökkent. Az ingatlanokat különböző kereskedelmi célokra adták bérbe, az államosított épületek némelyikét visszakapta az eredeti tulajdonos, számos, veszteséget termelő mozit pedig egyszerűen bezártak. A háromtucatnyi működő mozi paradoxonját hangsúlyozza, hogy a szaporodó multiplex mozikkal, az egyre kedvezőbb árú házimozirendszerekkel vagy az Internetről letöltött filmekkel nem magyarázható a közönség távolmaradása, hiszen az évente megrendezett 40 romániai filmfesztiválon tolonganak a nézők.

15 éves haladék

A szakmai fórumokon „mozikrízisként” emlegetett jelenségre látszik megoldást nyújtani az alsóház kulturális bizottsága által felterjesztett, a parlamentben a közelmúltban elfogadott 2008/7-es sürgősségi kormányrendelet, amely az állami tulajdonban lévő és a RomâniaFilm filmforgalmazó társaság (RADEF) felügyelete alatt álló filmszínházakat önkormányzati tulajdonba helyezi. Az ingatlanok mintegy hat hónap múlva cserélnek gazdát. Ezt az időt a RADEF az épületek és a felszerelési tárgyak leltárának elkészítésére használhatja, az önkormányzatok pedig felkészülhetnek a mozik birtokbavételére. A rendelet ugyanis kimondja, hogy helyi költségvetésből maximum 4 év alatt fel kell újítani az épületeket, ezeket 15 évig rendeltetésüknek megfelelően, filmvetítésre kell használni, a terminus lejártáig a helyi tanácsok nem adhatják el a mozikat. A mozik felújítását, használatát és irányítását a kulturális minisztérium ellenőrzi, ha az önkormányzatok nem tesznek eleget a kritériumoknak, elveszíthetik az épületek és a telkek fölötti jogaikat.

Mozimentés vagy ingatlanspekuláció?

A mozitörvényt módosító kormányrendelet értelmében összesen 290, részben hatalmas értéket képviselő, részben a használhatatlanságig leromlott ingatlan kerül az államtól az önkormányzatok tulajdonába. A kötelező tranzakció tehát sok esetben felelősséget és költségvetési terheket ró a városvezetésre. Így áthidaló megoldásként is értelmezhetőek a rendelet biztosította „kiskapuk”: a mozik épületét önerőből renoválni képtelen helyi tanácsok uniós forrásokból, pályázati úton teremthetik elő a szükséges pénzt, ugyanakkor az eddig felhalmozódott, a RADEF-et terhelő mintegy 2 millió lejes adósságot az állam törlesztené. A rendelet azt is megengedi, hogy azok a cégek, amelyek a RADEF-től bérelték és rendeltetésszerűen használták a mozikat, a 15 éves értékesítési zárlat előtt, akár azonnal is megvásárolhassák az ingatlanokat az önkormányzatoktól. Nem egyértelmű a határozat a mozik tevékenységét illetően sem, ugyanis a vetítőterem párhuzamosan más kulturális célokra is felhasználható, valamint bérbe adható a profillal megegyező működtetési tervet garantáló magánvállalkozásoknak. A „krízishelyzetért” többször felelősségre vont RADEF azt állítja, az intézkedés nyílt utat enged az ingatlanspekulációnak, az értékes épületek könnyen átjátszhatók cégeknek vagy magánszemélyeknek egy névleges, napi vagy heti pár órás filmvetítés ürügyén.

Bizakodó önkormányzatok

Nagyváradon csupán a Fekete Sas palotában található Szabadság mozi működik a Hollywood Multiplex mellett. Az önkormányzat tulajdonában a Bémer (Ferdinand) téri Transilvania van, ez azonban évek óta zárva tart. Emellett a Nagyállomás közelében található, volt Crişana mozit igényelték – tájékoztatta a Krónikát Biró Rozália alpolgármester, aki szerint a jövő évi költségvetésbe már bekalkulálják az épületek új rendeltetéséhez szükséges megvalósíthatósági és műszaki tervek költségeit. Amenynyiben megkapják az épületeket, közmeghallgatást szerveznek és egyeztetnek a civil szféra képviselőivel is, hogy felmérjék, mire van valós kulturális igénye a városnak.

„Nagykárolyban a moziépület 2003 januárjában összedőlt a hó súlya alatt. Csak az előcsarnok, ruhatár, a jegypénztár maradt épen. A bejáratokat az önkormányzat befalaztatta, mert hajléktalanok költöztek be, sőt a rendőrség egy holttestre is bukkant a padláson” – részletezte Bekő Tamás, Nagykároly városmenedzsere. „Ha megkapjuk a romot, beilleszthetnénk a városfejlesztési programunkba. A néhai kastély helyére új, kulturális célokat ellátó ingatlant építhetnénk, ami magábafoglalná a megmaradt épületrészeket is” – mondta el Bekő.

Szatmárnémetiben néhány éve szüntették be a vetítéseket, mert ráfizetéses volt a mozik fenntartása, azóta az épületeket különböző cégek bérlik. „A törvény életbelépése után megtesszük a szükséges intézkedéseket, hogy a megyeközpontnak újra legyen filmszínháza” – ígérte Natalia Covaci önkormányzati kulturális tanácsos.

Marosvásárhelyen is sorra zártak be a filmszínházak, de egészen október elejéig két mozi is működött, a Művész és az Ifjúsági Mozi. Utóbbi egy olyan épületben, amelyet egykor a Mészáros Ipartársulat építtetett. A céh jogutódja, a Húsipari Társaság visszaperelte az ingatlant, amelyben a vállalkozók vásárcsarnokot létesítenének. Csegzi Sándor alpolgármester szerint az önkormányzat már korábban átiratot küldött a filmforgalmazó társasághoz a Művész mozi ügyében, de nem kaptak választ. „Ha a filmforgalmazó hatóság szóba áll a polgármesteri hivatallal, akkor tárgyalni fogunk arról, hogy az önkormányzat továbbra is fenntartsa az egyetlen megmaradt filmszínházat” – mondta Csegzi.

Kolozsváron kielégítőnek látszik a filmszínházak helyzete, a városban öt mozi működik részben az önkormányzat, részben magánvállalatok révén. A Széchenyi téri, közel ezer férőhelyes Köztársaság pedig az ország egyetlen, nem multiplex jellegű mozija, amely számottevő nyereséggel működik. A kínálat pedig bővül: még e hónapban megnyitja a Iulius Mall plázában új moziját a Cinema City International többtermes, 1600 férőhelyes multiplex rendszerű moziját, a Polus Centerben pedig az Odeon Cineplex tervez hasonló méretű vetítőtermeket létrehozni.

Székelyudvarhelyen az Olympia mozi épületét 1993-ban az Ati Beta televízió megvásárolta a mozivállalattól stúdiói számára. A vetítések nem szűntek meg, a RADEF szállította filmekkel, szerződéses alapon működött a Stúdió mozi 2005-ig, amikor az Ati Beta jogutóda, a D3 Rt. úgy döntött, nem vállalja az évi nyolcezer dolláros ráfizetéses működtetést.

Az egykori kézdivásárhelyi Petőfi mozi évekig zárva állt, jelenleg egy diszkónak ad otthont. Constantin Pătru, a For You Club tulajdonosa ideig-óráig filmvetítéssel is próbálkozott, de a professzionális hangosítás és a korszerű vetítőgép nem bizonyult eléggé vonzónak a közönség számra. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a városban működő Uránia Filmklub minden héten vetít egy-egy filmet, amelyre a belépés ingyenes. Rácz Károly polgármester szerint az új tevékenység beindításáról a tanácsosok testülete fog dönteni. Mivel kizárólag moziként működtetni az épületet nem lenne nyereséges, megtartanák annak a szórakozóhely-jellegét is.

A sepsiszentgyörgyi Művész bérlésére 2010-ig van érvényes szerződése a brassói ILG Discret cégnek. Sztakics Éva alpolgármester elmondta, felülvizsgálják a diszkót működtető céggel kötött szerződést, mert nem szeretnék, ha továbbra is szórakozóhely működne az egykori moziban, inkább valamelyik művelődési intézménynek biztosítanának helyet itt. A Lux mozi épületét visszakapta az egykori tulajdonos, de az ingatlan néhány irodahelyisége az államosítás után épült, ezekre igényt tarthat a város. Az önkormányzat terve szerint művelődési intézmények, színházak, táncegyüttesek székházgondját oldaná meg, ha ezek városi tulajdonba kerülhetnének.

A csíkszeredai Transilvania filmszínház jövőjéről már korábban határozott az önkormányzat – tudtuk meg Antal Attila alpolgármestertől. „Multifunkcionális, különböző kulturális rendezvényeknek helyet adó felületek kialakításában gondolkodtunk, koncert- és kiállítóterem, filmszínház együtteséről” – fejtette ki az alpolgármester, aki szerint „első lépésben az épületet kell felújítani, hiszen a mozi azért ürült ki, mert a körülmények nem voltak megfelelőek. A sokéves működés során jóformán semmit nem fordítottak arra, hogy korszerűsítsék az épületet. Nem a filmkínálattal volt gond, hanem a jelenlegi állapotokkal” – állítja Antal.