2010. május 17., 09:582010. május 17., 09:58
A délelőtti ünnepélyes megnyitón mintegy himnuszként hangzott el Faludy György Óda a magyar nyelvhez című verse, majd beszédet mondott Bunta Levente polgármester, Ferencz Salamon Alpár, a megye főtanfelügyelője, de jelen volt Balogh György, a Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulja is, aki beszédében kiemelte, bár Kazinczy óta tudjuk, hogy a nyelvet ápolni kell, a fiataloknak is hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy „a nyelv vad hajtásai” el ne terjedjenek. Az Anyanyelvápolók Szövetségének udvarhelyi elnöke, dr. Antal Sándor arra biztatott, hogy merjük bátran használni az anyanyelvet. Péntek János nyelvész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora pozitívan értékelte, hogy a rangos rendezvényen szép számban vettek részt diákok is.
A nyitóünnepség fontos mozzanataként Komoróczy György közíró, nyelvművelő méltatta Katona Ádám közismert székelyudvarhelyi személyiség munkásságát, aki magyartanárként, filológus kutatóként, művelődéstörténészként és politikusként is helytállt a magyar nyelv védelmében, az anyanyelvi műveltség terjesztésében és az anyanyelvhasználat bátorításában. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöksége által 2000-ben alapított rangos kitüntetést, a Sütő András Nyelvőrzés Díjat idén Katona Ádámnak ítélték oda. Az elismerő oklevelet Péntek János adta át.
A Magyar Nyelv Napjai keretében a város három különböző helyszínén tartottak anyanyelvi vetélkedőt, amelyre az ország más városaiból és a környező falvakból is érkeztek diákok. Külön kategóriában mérték össze anyanyelv-ismereti tudásukat elemi és általános iskolások, a nyertesek pedig máris készülhetnek az országos szintű vetélkedőre. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és a Tamási Áron Gimnázium által szervezett Magyar Nyelv Napjai programsorozat zárásaként a délutáni órákban szakmai konferenciát tartottak, Határok és normák a magyar nyelv használatában címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok