Fotó: Boda L. Gergely
Szabó Róbert Csaba ötletét találták a legjobbnak a 3. magyar forgatókönyvbörzén, így a fiatal, Marosvásárhelyen élő író, szerkesztő az elkövetkező hónapokban megírja A Pusztai banda című forgatókönyvet, amelyből valószínűleg film is születik hamarosan.
2014. október 20., 19:292014. október 20., 19:29
A Magyar Filmalap által meghirdetett forgatókönyvötlet-pályázara bárki jelentkezhetett egy tíz oldalas úgynevezett treatmenttel (a filmterv részletes leírása), végül több mint 250 pályamű érkezett.
Közülük nyolc alkotót választottak ki, akik öt percben prezentálták ötletüket a múlt heti Magyar Filmhét keretében megszervezett börzén a magyar filmszakma képviselői előtt.
Ezek közül választották ki a legjobb hármat, akik forgatókönyvüket a Magyar Nemzeti Filmalap fejlesztési rendszerében, szakmai és anyagi támogatással dolgozzák fel.
A három kiválasztott munka Szabó Róbert Csaba A Pusztai banda, Villányi Dániel Kell egy csapat, illetve Sallai Ervin Pult Fiction című ötlete lett, a szakmai zsűri ugyanis ezekben látta leginkább, hogy szélesebb nézői réteget tudnának megszólítani. A bizottság azonban többször kiemelte, hogy a legjobbnak a marosvásárhelyi szerző ötletét találták, a nagyon eredeti alapötletből ugyanis komoly drámai történetet lehet filmre vinni.
A Marosvásárhelyen élő alkotó, Szabó Róbert Csaba a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője, prózaíró, eddig négy könyve jelent meg, és bár műhelygyakorlatok során már foglalkozott forgatókönyvírással, így a szabályait ismeri, most először szánja rá magát egy tényleges forgatókönyv megírására.
„Ez teljesen más munka, mint amit eddig csináltam, kicsit hasonlít a drámaíráshoz, ugyanis erős, közérthető párbeszédekre kell építeni, de mégsem ugyanaz. Nagyon kötött formai szabályai vannak a műfajnak” – mondja a fiatal alkotó, aki másfélmillió forintos támogatást kapott, hogy megírja a forgatókönyvet.
Hozzátette, a Filmalap támogatási szabályzatának megfelelően csak referenciával rendelkező alkotó pályázhat, ennek hiányában producerre vagy referenciával rendelkező társíróra van szükség a pályázáshoz. Szabó Róbert Csabának ez nem okozott nehézséget, hiszen négy producer is „versengett” azért, hogy együtt dolgozhasson vele. A fiatal alkotó végül Lajos Tamást választotta, aki például A berni követ című film producere is volt idén.
„Fél év alatt meg tudom írni a forgatókönyvet, és reményeim szerint támogatni fogják a megvalósítását is, ugyanis nagyon sokszor kiemelték, hogy az én ötletemet találták a legjobbnak. Így jövő ilyenkor akár már a forgatáson is túl lehetünk, de ez még a jövő zenéje” – fogalmazott a szerző.
A Pusztai banda azt mutatja be, miként harcoltak a romániai hegyekben a kommunista párt fegyvereseivel szemben a munkatáborokból megszökött ellenállók.
„Az ötlet megtörtént eseményen alapul, az 1950-es évek Erdélyében, a Székelyföldön játszódik. Két világ, egy régi és egy új harcolt egymással, a régit a falusi lét jelentette, amelyet a román kommunista párt 1948-as választási győzelme után kíméletlenül el akart tüntetni a titkosszolgálat segítségével. A munkatáborokból megszökött ellenállók a második világháború után megmaradt fegyverekkel harcoltak a hegyekben. Többségük román volt, de voltak közöttük magyarok is, a filmem ezt a három magyart mutatná be, akik mintegy öt éven át egyfajta székelyföldi Robin Hoodként működtek, a szegényeket segítve. Aztán a Szekuritáté 1955-ben meggyilkolta őket” – mesélte Szabó Róbert Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!