Dsida Jenő költő
Szatmári kötődésű személyiségek tiszteletére szervez megemlékezést május közepén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A Dsida Jenő, Páskándi Géza, valamint a 140 éve született Jakabffy Elemér emlékét ápoló eseményről Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa beszélt a Krónikának.
2021. május 14., 21:512021. május 14., 21:51
Május közepén hagyományosan egymást követő napokon emlékezik meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szatmári kötődésű személyiségekről: Dsida Jenő költőről (1907–1938), Páskándi Géza íróról (1933–1995), valamint Jakabffy Elemér kisebbségpolitikusról (1881–1963).
– mondta el a Krónikának Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa. A Szatmárnémetiben született Dsida Jenőre, a szintén Szatmáron elhunyt Jakabffy Elemérre és Szatmárhegy nagy szülöttére, Páskándi Gézára emlékeznek a rendezvénysorozat keretében.
Az eseményen jelen lesz többek közt Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Pataki Csaba, a megyei tanács elnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében Petneházy Attila miniszteri biztos, Demeter Stefánia Katalin, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja. A három magyar líceum – a Hám János Katolikus Iskolaközpont, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és a Református Gimnázium, valamint a szatmárhegyi iskola diákjai is fellépnek a rendezvényeken.
Páskándi Géza író
Fotó: Wikipedia
A kisebbségpolitikus emlékezete
„1989 után az EMKE igyekezett mindazoknak a tevékenységét, jelentőségét tudatosítani, akik Szatmár megyéhez kötődtek. Dsida születésnapja, Páskándinak a születés- és elhalálozási évfordulója, Jakabffynak a születési évfordulója is május közepére esik. Kezdetben elsősorban Dsidára összpontosítottunk, de Páskándiról is megemlékeztünk már 1998 óta minden évben” – mondta Muzsnay Árpád. Rámutatott,
Jakabffy Elemér Lugoson született 140 évvel ezelőtt, 1963-ben hunyt el, Szatmáron van a sírja. „Több ízben tartottunk az elmúlt években kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozó tanácskozásokat, Jakabffy-napokat. Ezeken hazai kisebbségkutatók vettek részt, Bodó Barna, Szekernyés János, Kiss Tamás, Székely István. De eljött Duray Miklós felvidéki politikus, Varga Attila szatmári születésű alkotmányjogász, Csapody Miklós magyarországi politikus, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke is” – mutatott rá Muzsnay. Azt is kiemelte, Balázs Sándor nyugalmazott kolozsvári professzor érdemben sokat foglalkozott Jakabffy életművével, több kötete látott napvilágot a kisebbségpolitikusról.
Jakabffy Elemér
Szendrey Júlia és Petőfi megismerkedésének évfordulója
Idén egyházi áhítat formájában emlékeznek a szatmári személyiségekre, a költőkre szavalatokkal is.
– fogalmazott Muzsnay Árpád. Kifejtette, a szatmárhegyi községi könyvtár a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum által adományozott állandó tárlattal büszkélkedhet: a kiállítás Páskándi Géza vers-, dráma- és esszéíró pályáját mutatja be, ez is megtekinthető a rendezvénysorozat keretében. „Egyébként a budapesti múzeum sokat segített az EMKE-nek, például eljöttek Petőfi-tanácskozásainkra. Idén lesz Szendrey Júlia és a költő megismerkedésének 175. évfordulója, ezt is meg szeretnénk ünnepelni Nagykárolyban. A polgármesteri hivatal megkapta az egykori Aranyszarvas fogadó épületét, és az lenne jó, ha ott hagyományossá válhatna egy Petőfi-bál szeptember első napjaiban, hiszen szeptember 8-án ismerkedett meg feleségével a költő” – mondta Muzsnay Árpád.
Muzsnay Árpád azt is elmondta, az EMKE múlt hónap végén egy több mint harminc éves sorozat részeként emlékezett meg a szatmári békekötés 310. évfordulójáról.
A nők jogaiért is kiállt a 140 éve született Jakabffy Elemér
Jakabffy Elemér módos földbirtokos családban született a Temes megyei Lugoson. Már fiatalkorától kezdve érdeklődött a kisebbségi politika iránt, így tudatosan választotta a Budapesti Tudományegyetem jogi karát. Politikai karrierje fiatalon kezdődött: 1910-től a Magyar Országgyűlésben a mai Krassó-Szörény megyében található Boksánbánya (Németbogsán) választókerület képviselője lett. Nyolcéves magyar parlamenti jelenléte alatt a nemzetiségek jogegyenlőségére koncentrált, de a művelődési és gazdasági fejlődés kérdése is foglalkoztatta. Alapvetően a demokratizáció lelkes híve volt, a szavazati jog kitágítása mellett állt ki, támogatta, hogy a nők is rendelkezzenek választójoggal (ezt támasztja alá az 1918-ban A választójogi bizottság tagjai a nők választójogáról címmel közölt tanulmánya is). Az őszirózsás forradalom eseményeit csak a háttérből figyelte, az utolsó, 1918-as országgyűlést (melyen ő is részt vett Bécsben) a Monarchia temetéseként, valamint Magyarország bukásaként látta. Az impériumváltást követően hazatért lugosi birtokára, ahol kisebbségi politikusként újfajta közéleti munkába kezdett: az Országos Magyar Pártban (OMP) a bánsági tagozat elnöke volt, képviselő lett a román parlamentben, ahol 1927–1937 között tevékenykedett. 1928-ban Háromszék, majd két cikluson át Szatmár megye választotta képviselőjévé. Sulyok Istvánnal és Willer Józseffel 1922-ben elindították a szülővárosában megjelentett, Magyar Kisebbség címet viselő nemzetpolitikai szemlét, melyben többek között Mikó Imre, Nicolae Iorga, Bíró Vencel, Paál Árpád, Balogh Artúr is közölt cikkeket, s amelyben a jogtudomány, a politológia és a társadalomtörténet mellett irodalompolitikai vagy művészetszociológiai írások is napvilágot láttak. Racionális hozzáállását a nemzetiségi témához jól jelzi, hogy 1923-ban elindította a folyóirat román párját Glasul minorităţilor címmel (később német és francia nyelvű cikkeket is közöltek). 1925-től nemcsak a román politikai színtéren volt jelen, hanem a Svájcban megrendezett népkisebbségi kongresszusokon is részt vett. 1938-tól, az OMP betiltása után egy időre visszavonult a politikai élettől. 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte szakmai tevékenységét, szakírói munkásságát, külső taggá választották. 1943-tól a Romániai Magyar Népközösség munkáját segítette. Akárcsak jó barátja, kollégája, a kisebbségtudományi munkát folytató Mikó Imre, ő is megszenvedte 1944 eseményeit, nemzetiségi túszként internálták Bukarestbe, ahol nyolc hónapot töltött, majd Hátszeget jelölték ki új lakhelyéül. Hátszegi kényszertartózkodásának csak 1954-ben lett vége. 1957-ben a fiához költözött Szatmárnémetibe, ahol visszavonultan élt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!