Statikai és stratégiai szempontok

A tenderfüzetet szakemberek segítségével állították össze, ebben a prioritásokat szögezték le, a következő lépésben pályázatot írnak ki a korszerűsítési terv kidolgozására. A kész tervvel a Regionális Operatív Program keretében terveznek több millió eurós támogatáshoz jutni.

Vargha Mihály szerint nagy esélylyel számíthatnak a pénzre, hiszen a Kovászna megyei műemlékvédelmi listán első helyen áll a Kós Károly által tervezett, székely, kalotaszegi, szász elemeket és építészeti megoldásokat ötvöző, 1912-ben épült múzeum.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervezte épülete a járókelő számára kívülről még mindig gyönyörű, de a szakemberek tudják: halaszthatatlan a felújítási munkálatok megkezdése. Varga Mihály bízik benne, hogy 2012-ben a centenáriumi évfordulót már megújulva ünnepelheti az intézmény. A rehabilitációs munkálatok lényegüket tekintve két kérdéskörben csoportosíthatók: a főépület és a környező épületek renoválása, valamint a szolgáltatások korszerűsítése, az új rendeltetések megtalálása. A múzeum kis alapterületén öt épület áll, ebből hármat Kós Károly tervezett, a pottyandi tájházat utólag szállították oda, és a műhelyek számára is építettek egy külön részt. A közel százéves főépület kívülről ugyan gyönyörű, de aki jobban ismeri a helyzetet, tudja, hogy málladozik a vakolat, a pincék pedig salétromosak, nedvesek, így a magas páratartalom árt a múzeumban tárolt tárgyaknak. Az épületgépészet, a villany-, víz- és csatornahálózat teljesen elavult. Az egyik raktárnál komoly szerkezeti problémák vannak, a műhely épületét teljesen újra kell építeni. A kerítés is rossz állapotban van – sorolta a gondokat Vargha Mihály.

Az építészeti megoldások mellett ugyanakkor a múzeum funkcióit is újra kell gondolni, hogy alkalmazni lehessen a tárlatrendezésben megjelent új szempontokat. Értékes vendégkiállítások befogadásához biztosítani kell a megfelelő környezetet, a biztonságos őrzést. A munkatársaknak is megfelelő teret kell kialakítani, jelenleg ketten-hárman zsúfolódnak egy kis irodában. A tervek szerint a főépületben csak kiállítások lennének, a tudományos, adminisztrációs munka helyszíne átköltözne a kisebb ingatlanokba. A Kós-épületekben kulcsfontosságú szerepe van a toronynak, a múzeumba látogatók is gyakran kérik, hogy megtekinthessék. Többnyire hiába, a tornyot ugyanis 30 éve raktárnak használják. A változtatások után az itt tárolt könyveknek, folyóiratoknak más helyiséget keresnek, a torony látogatható lesz, például székelységtörténeti kiállítást rendezhetnének be itt – vázolta a terveket az igazgató. Büfét és könyvesboltot is működtetnének, ezek nélkül ma már elképzelhetetlen egy korszerű múzeum.

Az 1879-ben alapított múzeumban az állandó kiállítások mellett jelenleg is pezsgő élet zajlik, az évszázados falak között komolyzenei hangversenyek, múzeumpedagógiai foglalkozások, tudományos előadások, konferenciák zajlanak rendszeresen. A Székely Nemzeti Múzeumnak, valamint a kézdivásárhelyi, csernátoni, baróti és zabolai külső múzeumi egységeknek évente 30 ezer látogatója van.