Sokan „éjszakáztak" a múzeumokban

Pontosan nem tudni, hogy hány látogató volt szombaton, hiszen több bejáraton is szabadon közlekedhettek az érdeklődők, a múzeum igazgatója, Miklós Zoltán becslése szerint azonban mintegy kétszer annyi látogató lehetett, mint az elmúlt évben összesen. A múzeum éjszaka két óráig tartott nyitva.

A programok délután öt órától kezdődtek, ekkor elsősorban a gyerekeket és szüleiket várták interaktív koncerttel, játéklehetőségekkel. Alternatív Csipkerózsika bábelőadás is volt marosvásárhelyi színészek jóvoltából, akik bábjaikat zöldségekből és gyümölcsökből készítették el, nagy sikert aratva. A Vécsi Nagy Zoltán által rendezett Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményes kiállításán Kovács Árpád művészettörténész vezette körbe az érdeklődőket, közben a Kaszaj együttes a legkisebbekkel gyermektáncházat alakított ki, melynek sikere a „kitáncolt” gyepen is látható volt.

Érdekfeszítő régészeti műhelytitkok

Többen érdeklődtek a régészeti műhelytitkok iránt is, a múzeum régészei, Sófalvi András és Nyárádi Zsolt mutatta meg a környező településeken zajló ásatások során felszínre hozott emberi maradványokat, agyagedényeket és egyéb használati tárgyakat. Alternatív, egész napos programok is szerepeltek a kínálatban, mint például az épületfelfedező séta, melyhez színes térképet állítottak össze a múzeum munkatársai. Továbbá volt mozimaraton, amelyen magyar népmeséket és a Székelyföldi Legendárium rajzfilmjeit vetítették le, egy másik teremben pedig dokumentumfilmet lehetett nézni.

Míg a gyermekek ropták a táncot, vagy képzőművészeti műhelymunkán vettek részt a pinceműhelyekben, a felnőtteknek a székely eredetkérdésről, az eltérő teóriákról tartottak előadást és vitafórumot: Kordé Zoltán, a Székelyföld története monográfia egyik szerzője, Hermann Gusztáv Mihály, a második kötet egyik szerkesztője, illetve Sófalvi András, a múzeum munkatársával.

Főúri lakáskultúra Erdélyben a XIX. század második felében címmel Kálmán Attila főnemesi kutató tartott vetített képes előadást. Kiderült, hogy óriási különbség van az Erdélyben és Magyarországon épült kastélyok között. Nálunk nagyon kevés volt az összefüggő, nagy kiterjedésű, anyagilag is jól működő birtok, így kisebbek a kastélyok, leginkább a régi épületeket alakították át. A napközben zajló események után este a kastélyudvaron koncert és tűzzsonglőrködés szórakoztatta a közönséget.

Népszerű a Csontváry-tárlat

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum harmadik alkalommal csatlakozott a kezdeményezéshez, nyílt nappal és az Esztenafesztivállal várták az érdeklődőket. A múzeum reggeltől éjszakáig nyitva állt az érdeklődők előtt.

A látogatók azonban nemcsak megtekinthették az állandó tárlatokat és a most nyílt, régi mesterségeket megismertető kiállítást, hanem rendhagyó tárlatvezetések is várták őket. Az emeleti termekben ács, asztalos, kalapos, mészáros, kovács és más – ma már kevesek által művelt – mesterségek szerszámai és termékei láthatók, ezeket Szőcs Levente néprajzkutató, muzeológus is bemutatta, de más szemszögből lehetett ránézni ugyanazokra a szerszámokra Ségercz Ferenc és az Égvilág együttes zenés tárlatvezetése jóvoltából.

Az Esztenafesztiválon a juhtartó gazdák mérték össze tudásukat, kiderült, ki tud gyorsabban megnyírni egy juhot, vagy ki teljesít jobban kurjongatásban. Emellett üvecstokány, túrós puliszka és orda is készült, meg is kóstolhatták a látogatók.

Csíkszeredában természetesen a Csontváry-képek Erdélyben című időszakos kiállítás volt a legnépszerűbb, amelyre a Csíki Székely Múzeum már a Múzeumok Éjszakája előtt, péntek délelőtt fogadta a tízezredik látogatót.