2011. október 21., 10:072011. október 21., 10:07
Lőrincz Ildikó elsősorban a könyvillusztrációk és bábok készítésével is foglalkozó művész által használt szimbólumrendszerre hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Minden általa használt szimbólumot gondosan kiérlelt, segítségükkel pedig szuggesztív, összetett rendszert teremtett, amellyel a legmélyebb egzisztenciális kérdésekig képes behatolni. Alkotásainak mindegyik apró részlete sajátos jelentést hordoz, ezek pedig a teremtett szimbólumrendszerben kapcsolódnak egymással” – hangsúlyozta a művészettörténész. Mint mondta, Sipos László képeivel kapcsolatban öt főbb témakör különíthető el: a reklámok világa, amely a mai rohanó létre világít rá, a nő figurája, a cirkusz hangulata, ezen belül pedig elsősorban a bohócfigura, a népművészeti jelrendszer, valamint a tudósok felelőssége, amely az emberi belsőt próbálja elemezni. Lőrincz Ildikó kifejtette: a grafikus „megtanulta a tananyagot”, elsajátította a színek szimbolikáját, az ecsetkezelést, megértette a kompozíció fontosságát. „Saját bevallása szerint is olyan oktatói voltak a főiskolán, akikre fel tudott nézni” – magyarázta a tárlatismertető Földes Lászlóra és Bretter Györgyre utalva. „A művész a jelen kérdéseire keresi a választ hagyományos eszközök segítségével. Képein semmi sem jelenik meg fölöslegesen, többször él az irónia eszközével, alkotásain pedig gyakran találkozunk paradox helyzetekkel” – fejtette ki a kiállítást bemutató művészettörténész. Hangsúlyozta: Sipos László saját törvényei szerint élő ember és alkotóművész, aki bízik abban, hogy a Kolozsváron látható kiállításán „elvetett színek” megfelelő közegbe kerülnek.
Sipos László rajz- és festészeti kiállítása az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházban tekinthető meg, november 2-áig, hétköznapokon 12 és 17 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok