Sikerrel zárult tegnap a második Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Ez részben annak köszönhető, hogy gazdagabb volt a programkínálat is. Nagy hiányzói is voltak azonban a könyvünnepnek, úgy tűnik, a vezető budapesti kiadók, mint a Magvető, vagy a nagy érdeklődésre számot tartó újabbak, mint a Libri, nagyon is tisztában vannak a kolozsvári rendezvény „kísérőbolygó” jellegével, ők ugyanis a biztonságos vonzáscentrumban, a budapesti Vörösmarty téren maradtak.

Ezen kiadók frissen megjelent köteteit jobbára csak a helyi könyvesboltok standjain lehetett megtalálni, alig valamivel olcsóbban, mint az év többi napján. H. Szabó Gyula szerint sikeres volt ugyanakkor az új kezdeményezésük, amelynek keretében egy órán át egy könyvcímet nagyon olcsón, a teljes ár 15–20 százalékán kínálták.

Nem volt előre bejelentve, hogy mely könyvek lesznek akciósak, és mikor, a Mátyás király szülőháza előtti téren zajló vásáron élőben is műsort sugárzó Agnus Rádióban azonban minden akció elején bejelentették, hogy éppen melyik standnál melyik könyv kapható olcsóbban, így a szerencsésebbek és szemfülesebbek jó vásárt csinálhattak – igaz, több kiadó gyanakodva kimaradt az olvasóbarát akcióból.

Egy hosszú történet kezdete

H. Szabó Gyula egyébként a csütörtöki megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: „Ha igaz az, hogy két pont meghatároz egy egyenest, akkor reményeink szerint tavaly egy hosszú történet kezdődött el Kolozsváron, és reméljük, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét a minőség koordinátarendszerében felfelé halad majd.” Ez egyelőre igazolódni látszott, hiszen valóban jóval színvonalasabb volt a rendezvény a tavalyinál. Amint erről korábban már beszámoltunk, a megnyitón Benkő Samu művelődéstörténész vehette át Kántor Lajostól a Kolozsvár Társaság díját, amelyet Deák Ferencnek, a Kriterion volt könyvgrafikusának is odaítéltek, aki azonban betegsége miatt távol maradt.

Szintén az első nap szervezett kerekasztal-beszélgetést az E-MIL és a Román Televíziótársaság kolozsvári magyar adásának szerkesztősége. A beszélgetésen az Erdélyi Figyelő és Víg Emese műsorvezető által az idei költészet napja alkalmából lebonyolított első erdélyi versverseny volt a kiindulópont, az ebbe a versenybe beválogatott 11 költő és a verseket előadó 10 kolozsvári színművész közül beszélgettek néhányan. A verseny érdekessége, hogy bár április 11-én 11 óráig lehetett szavazni a Facebook közösségi oldalon, a szavazógépet nem tudták ekkor kikapcsolni. Így bár 11 órakor még Kányádi Sándor A bujdosni se tudó szegénylegény éneke című verse volt a lista élén – amelyet ki is hirdettek győztesként –, kicsit később már Jánk Károly A postás című költeménye vezetett, sokan ugyanis később is szavaztak. Jánk Károly egyébként elmondta: a verseny igazi győztese a vers maga volt.

Felméri Cecília filmrendező, a Sapientia tanára kifejtette, néhány éve vezették be azt, hogy egy vizsgafeladat elkészítéséhez a diákoknak kötelezően egy kortárs verset vagy rövidprózát kell választaniuk etűdként, és bár a filmecskék színvonala nagyon változó, néhány éven belül már lehetne egy színvonalas válogatást összeállítani belőlük. Kiderült: jövőre is lesz versverseny, Gergely Zsuzsa rádiós szerkesztő pedig elmondta: szívesen biztosítanának helyet a Kolozsvári Rádió műsoridejében kortárs verseknek és rövidprózának.

Hangzó csoda:
közös versolvasás

A Szórványtengely-mozgalom által kiadott Fehér Holló újságírósorozatban megjelent legújabb kötettel lapunk munkatársát, Benkő Leventét „avatták hollóvá” pénteken a Bocskai-házban. Benkő Két csűrben csépelve című kötete újságírói pályájának terméséből, riportjaiból, vagy ahogy a méltatásban is elhangzott, „tudósításokba fojtott novelláiból” ad válogatást, amelyekben a méltató szerint a féltés, a nemzetféltés adja meg az alaphangot.

A cím jelentése: ketten kétfelé beszélnek, amelyet az erdélyi magyarság gyakran tapasztalhat a róluk szóló bukaresti és budapesti politikai diskurzusokat figyelve, ráadásul a Székelyföldön a cím még egy értelmezési lehetőséget is hordoz, hiszen ott az „elcsépelni” azt is jelentheti, hogy „elverni”. A Mátyás király szülőháza előtti téren szombaton délután 3 órától több százan olvasták fel Kányádi Sándor Mátyás-napi vásár, Fekete-piros és Faragott versike című költeményeit, a Hangzó Csoda című rendezvényt Törőcsik Mari színművésznő nyitotta meg.

A téren felállított szabadtéri színpadon számos koncert és táncelőadás zajlott a négy nap alatt, a nyitónapon például Balázs Fecó és a Korál, szombat kora délután pedig a Kaláka lépett fel nagy sikerrel. Szombat késő délután egyébként az idén elhunyt Fodor Sándorra emlékeztek szintén az E-MIL és a kolozsvári tévé szervezésében a katolikus nőszövetség dísztermében. A felszólalók mindegyike hangsúlyozta az író szerénységét és csendességét, de sokan kiemelték azt a hamiskás mosolyt is, amellyel Fodor gyakran a „kevés tudás gőgjében pöffeszkedőket illette”.

Zsigmond Emese, az idén 55 éves Napsugár gyermeklap főszerkesztője elmondta: mindvégig velük volt, Fodor Sándor nélkül nem lehet a Napsugárról beszélni. Nyugdíjazása után is szorgalmasan válaszolt azokra a levelekre, amelyeket kis olvasói, Csipike rajongói küldtek be a laphoz. Idén januárban írta egyébként az utolsó levelet, utána ereje nem engedte a folytatást. H. Szabó Gyula egyébként elmondta: januárban még meghívták az írót a budapesti Ünnepi Könyvhétre, ahol kitüntették volna.