„Nem ildomos magunkat dicsérni, de a pozitív visszajelzések, illetve a nézők száma alapján úgy vélem, elégedettek lehetünk” – értékelte a vasárnap zárult 7. Interetnikai Színházi Fesztivált Parászka Miklós, a házigazda Csíki Játékszín igazgatója.
2014. október 26., 16:532014. október 26., 16:53
2014. október 26., 20:352014. október 26., 20:35
Mint ismeretes, a csíkszeredai seregszemle keretében tizenhárom társulat mutatkozott be egy-egy produkcióval, zömében kamaratermi előadásokkal.
Egyedivé tett vándorrendezvény
“Általában már elővételben elkeltek a jegyek az előadásokra. Megköszönném a közönség részvételét, hiszen a hozzáállásuk, érdeklődésük meggyőzött: érdemes belevágni egy ilyen fesztivál szervezésébe. Színvonalas volt a találkozó a kínálat és a szakmai szempontok tekintetében is, a Lurkó fesztiválokon edzett szervezőcsapatunk pedig jól működött” – fejtette ki Parászka Miklós.
Az igazgató úgy vélekedett, sikerült egyedivé tenniük a vándorrendezvényt. Megemlítette az udvarhelyi színházi kirándulást, amely révén egyfelől lehetőséget nyújtottak a csíki közönségnek, hogy megismerhesse a Tomcsa Sándor színház “otthonát”, másfelől kicsit kitágították a seregszemle határait.
Nem szerették volna egymással versenyeztetni a színházakat, ehelyett inkább a nézőket próbálták “kényeztetni”. „A verseny helyett inkább seregszemlét tartottunk, vagyis az volt a fő célunk, hogy a csíki közönség minél több előadást nézhessen meg, és keresztmetszetet kapjon a kisebbségi színházakról a fesztivál hat napja alatt” – emelte ki Parászka.
Kritikusokat is képeztek
A rendezvény idején egy úgynevezett alkotóműhely működött, amely a most induló, de már színházi előadásokon edzett fiatal kritikusoknak adott lehetőséget, hogy véleményt formáljanak a látottakról. Szakmai segítséget és közlési felületet kaptak a Játéktér színházi folyóirat szerkesztőitől. “Ezzel elsősorban a jövőre gondoltunk, hiszen fontos, hogy a színházi produkcióknak mindig megfelelő visszhangja legyen” – összegzett a színházigazgató.
A közönség és a fiatal kritikusok visszajelzéseiről már az előadásokat követő közönségtalálkozókon értesülhettünk. Persze nemcsak magukról a produkciókról esett szó, hanem megtudhattuk például, hogy a bukaresti Állami Zsidó Színház színészeinek az Egy zsidó Lear király című előadásukhoz újra kellett tanulniuk a jiddis nyelvet, továbbá, hogy a Temesvári Német Színház egyik színésze németországi származású.
Tapasztalhattuk, hogy a színház mennyire megnyitja, társalgásra és véleménycserére ösztönzi a nézőket, és mintha mindez összecsengett volna a temesvári német társulat produkciójával, amelyben a két főszereplő a város zaja és kényszere elől a színházba menekül és játszani kezd, hogy újra feltöltődjön, és megint bele tudja vetni magát a mindennapi életbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!