Segesvári fesztivál a lovagi eszmény jegyében

A színművész szerint a lovagi eszmény hét évszázados múltja előtt tisztelegnek, a templomosok utolsó nagymesterét négy színész alakítja majd a július 25. és 27. között szervezett fesztiválon. Emellett középkori zenét játszó együttesek, gyerekelőadások, koncertek, zene- és tánciskolák fellépése, szavalatok, népzene és népművészet színesíti a programot.

Liviu Pancu szerint a rendezvény szempontjából lényeges, hogy minden évben kínálnak egy fő tematikát, ezáltal előadásszerű látvány jellemezi a három napot.

„Ezek a témák nemcsak fesztivál-forgatókönyvet kínálnak a nézőknek, érdeklődőknek, vagyis hogy a meghívott zenekarokat, együtteseket egymás után felléptetjük, a végére pedig meghagyjuk a legnagyobb nevet, s ennyi.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház néhány színészével, valamint bukaresti, nagyszebeni és jászvásári diákokkal és művészekkel létrehoztunk egy nagy előadást. Emellett minden este népzenét játszó meghívott lép fel. A régizenét játszó együttesek is újítottak repertoárjukon, gyerekelőadásoktól koncertekig, szavalatokig minden lesz” – ismertette Liviu Pancu, aki 2010-től látja el a művészeti vezetői teendőket.

Hozzátette, céljuk a középkori értékekre és a lovagok életére, hétköznapjaira is felhívni a figyelmet, és amióta előadás-fesztivállá alakították a rendezvényt, elnyerték Margit romániai hercegnő támogatását és védnökségét, az élő internetes közvetítéssel több mint két és fél millió kattintást jegyeztek a honlapon.

„Az idei téma nem könynyű, hiszen világszerte megemlékeznek arról, hogy 700 évvel ezelőtt égették el máglyán Jacques de Molay-t. Mi a lovagiasság eszményét próbáltuk megragadni” – ismertette a színművész. Az idei Segesvári Középkori Fesztivál szervezői a tavalyihoz hasonló költségvetésből gazdálkodhatnak, azaz 350 ezer lejből (majdnem 80 ezer euró), ebből a városháza 130 ezer lejt biztosít.

A Nagy-Küküllő menti település polgármestere, Dorin Dăneşan szerint a belépők sem módosulnak 2013-hoz képest: a felnőttek 10 lejért léphetnek be a vár területére, a 14 éven aluli gyerekek, valamint a nyugdíjasok (a nyugdíjszelvény felmutatásával) pedig ingyenesen. „Azt szerettük volna, hogy a várban ne árusítsanak ételt és italt, a rendezvény ideje alatt ne üzemeltessenek teraszokat, szabadtéri vendéglátóegységeket, csupán a zárt helyiségeket, vendéglőket” – ismertette az elöljáró.

A fesztiválon romániai, magyarországi és horvátországi meghívottak vesznek részt, lesz trubadúrmutatvány, a rendezvény fénypontja pedig a Jacques de Molay című előadás. A részletes program megtekinthető a rendezvény honlapján.

Kicsoda Jacques de Molay?

Jacques de Molay – valószínűleg – 1244-ben született köznemesi családban, úgy tartják, hogy 21 éves korában ütötték lovaggá (1265-ben), és 1314. március 18-án lelte halálát. A templomosok huszonharmadik és egyben utolsó nagymestere, ő vezette a rendet 1292. április 20-ától egészen annak 1312-es feloszlatásáig. Nagymesterként a célja az volt, hogy megreformálja a templomos lovagrendet, hogy az képes legyen megbirkózni a Szentföldön végbement változásokkal, Európában ugyanis csökkent a keresztes háborúk támogatottsága, valamint bizonyos háttérben mozgó erők a rend feloszlatásán és annak vagyonának megszerzésén munkálkodtak. IV. (Szép) Fülöp francia király 1307-ben lefogatta Jacques de Molay-t és a többi francia templomost. Kínvallatással eretnekségről tanúbizonyságot adó beismerő vallomást csikart ki a nagymesterből, aki azt később visszavonta, ezért Fülöp dühében 1314-ben Párizsban máglyára küldte és megégettette.