2008. október 31., 00:002008. október 31., 00:00
A Ionesco-darab címszereplője egy író, aki tizenöt éve képtelen egyetlen sort leírni. Amédée és felesége, Madeleine egy hullával élnek egy fedél alatt, amely a holtak gyógyíthatatlan betegségében szenved: mértani haladványként növekszik, és annyira megnő, hogy szétnyomja az ajtót, a bútorokat, betölti a lakást. A háromszereplős előadás címszerepében magát a hetvenhét éves rendezőt láthatja a közönség.
A 2002-ben az Európai Színházi Unió tiszteletbeli tagjává választott Roger Planchon kiemelkedő pályát tudhat magáénak: 1957-ben a franciaországi Villeurbanne-ban létrehozta az első állandó vidéki alkotóműhelyt, a Városi Színházat, 1972-ben pedig a városba kihelyezett Nemzeti Népszínház társigazgatójává vált. 1990-ben megalapította az azóta több mint 160 filmet gyártott a Rhône-Alpes Cinéma vállalkozást, 2002-ben pedig egy stúdiószínházzá átalakítható filmstúdiót, Studio 24 néven. Azóta a Studio 24 – Compagnie Roger Planchon társulattal folytatja írói és rendezői tevékenységét. Nagy hatással volt rá az amerikai Orson Welles 1941-ben rendezett Aranypolgár című filmje. „Annyira csodáltam Wellest, hogy elhatároztam, én is filmes leszek. Ugyanakkor azt is hallottam, hogy színházzal kezdte. Én pedig úgy döntöttem, hogy teljesen az ő útját fogom követni. Először is lesz egy színházam. Ezért 19 évesen összehoztam a barátaimmal egy színházat, és aztán híres színházi rendező lett belőlem. Két okból: híres voltam művészként, meg azért is, mert borzasztóan eladósodtam – huszonnégy évesen egy nagyon nagy színház igazgatója lettem, ugyanakkor én lettem az európai, de lehet hogy a világszínház bajnoka az adósságaimmal. Ki kellett fizetnem az adósságaimat, ezért kénytelen voltam tovább csinálni a színházat” – nyilatkozta az 1999-es budapesti francia filmnapokon a Filmkultúra című internetes magazinnak Roger Planchon, aki első filmjét harmincéves színészi, színházrendezői, színház-igazgatói pálya után készítette el. Többnyire történelmi témájú, kosztümös filmek fűződnek a nevéhez, színházi társulatával pedig főként kortárs alkotók, köztük Ingmar Bergman, Thomas Bernhard és Harold Pinter különleges szövegeit viszi színpadra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok