Puliszkafesztivál a tévében – Ünnepel az RTV bukaresti magyar adása

Nem tortát, hanem puliszkát készített fennállásának 45. évfordulójára a Román Televízió bukaresti magyar nyelvű adásának stábja, ugyanis részt vettek a Gyimesközéplok községhez tartozó Hidegségen szombaton és vasárnap lezajlott Csángó Túros Puliszka Fesztiválon.

Az ünnepeltek sem érkeztek üres kézzel: olyan felvételeket hoztak el, amelyeken a csángók voltak a főszereplők. Szombat délután nemcsak pusztán levetítették a stúdiójuk által az idők során a gyimesiekről készített felvételeket, hanem ezeket arra használták fel, hogy megszólaltassák a filmkockákon szereplőket.

„Célunk az volt, hogy a régi felvételeket a mába helyezzük. A Román Televízió magyar adása már 1973-ban, az első csángófesztivál idején itt volt a Gyimesekben, megpróbáljuk azóta is nyomon követni az itteni emberek életét. A mai napra meghívtuk a filmek még élő szereplőit. Nemcsak ezeknek a gyönyörű völgyeknek a lakóit szólítottuk meg, hanem más vidékekről is hívtunk meg olyan személyeket, akik a gyimesi csángó kultúrát megpróbálják egy kicsit sajátos módon átvenni és népszerűsíteni a világban” – tudtuk meg Sz. Gödri Ildikó szerkesztőtől, aki az ünnepi alkalomra csángó népviseletet vett fel.

Régi-új szereplők

Egyik levetített film a Kaláka-filmsorozat Csíkszeredában, a hetvenes években forgatott része volt. Simonffy Katalintól, a műsor egyik szerkesztőjétől megtudtuk, arra törekedtek, hogy diákokkal ismertessék meg az élő néphagyományt. Gyakorlatilag bejárták azt a vidéket, amelyről a műsor készült, és gyűjtötték a népi kultúrát. A széki mintából indultak ki, ahol még hagyományos formában működött a táncház.

Csíkszeredában csángó táncházat tartottak – ahogy a szerkesztő foglamazott, ennek fő jellegzetessége az volt, hogy első alkalommal sikerült összegyűjteni a Romániában élő, négy csángó népcsoport képviselőit: a gyimesieket, a moldvaiakat, a hétfalusiakat és a dévaiakat. A moldvaiakat úgy lehetett Erdélybe „átcsempészni”, hogy azt füllentették, hogy a Megéneklünk Románia műsorhoz van rájuk szükség – mesélte mosolyogva Simonffy.

Érdekes volt a különböző csángó nyelvjárásokat hallani, ugyanis az említett műsorban a meghívottak mutatták be a népviseleteiket. A film közös tánccal zárult, érdekes volt azonosítani a régi felvételen a trapézfarmerben táncoló fiatal legényeket, akik azóta elismert zenekutatóvá váltak, mint például Pávai Istvánt vagy Szalay Zoltánt.

A vetítést követően szóba is elegyedtek velük, illetve a többi meghívottal (László Csaba, András Mihály, a Zakariás testvérek, Papp István, Tankó Eszter, Kicsi Kótáék), a beszélgetésről, és a többi hidegségi programról készült felvételeket a tervek szerint a szeptember 8-ai magyar adásban láthatják az érdeklődők.

Helyi jellegzetesség

Különben a születésnapi puliszkával a tévé csapata vasárnap a harmadik helyezést érte el a tucatnyi csapatból. Második a liszteket és péktermékeket gyártó Harmopan Rt. csapata lett, míg a legjobbaknak a hidegségi hagyományőrző néptánccsoport szakácsai bizonyultak.

Csilip Árpád, a fesztivál szervezője, a Fatálas és a Csángó panzió tulajdonosa úgy vélte, hogy illeszkedik a völgy életéhez ez a fesztivál. Az állattartó gyimesiek sokat dolgoztak kalibákban, esztenákon, ahol egyik főeledelük volt a túrós puliszka, a málélisztet ugyanis könnyen lehetett tárolni. Elmondta: szerinte ezt a jellegzetes helyi ételt meg kell kóstoltatni turistákkal, vendégekkel. „Egyre többen jönnek el a fesztiválra a környező falvakból is, hogy puliszkafőzési tudásukról tanúságot adjanak” – büszkélkedett a szervező.