Vasárnap éjjel ér véget a második alkalommal megszervezett TIFFszereda, amelynek keretében idén több filmet vetítettek Csíkszeredában, mint tavaly, a nézők száma viszont Mihály László sajtóreferens becslései szerint az előző évhez viszonyítva nem emelkedett.
2014. július 06., 19:522014. július 06., 19:52
Kimaradt ebből a becslésből a vasárnapi összesítés, este vetítik ugyanis az „anyarendezvényen”, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjat nyert filmet, Rodrigo Sorogoyen Stockholm című alkotását.
Idén főként a dokumentumfilmes vonalon erősítették a fesztivált, nemcsak a szerdai napot szentelték ezen alkotásoknak, de a későbbi napokon láthatták például az érdeklődők A Tănase ügyletet, amely egy román kémről szól, illetve az Alphabet című filmet, amely az oktatási rendszerek visszásságait vesézi ki. A meghívott filmesek dicsérték a fesztivált, a csíkszeredai közönség viszont eléggé passzívnak mutatkozott, igaz, voltak sikeres napok is, főleg a megnyitónapon vagyis csütörtökön, illetve pénteken mozdultak ki a helybéliek, hogy mozizzanak.
A legtöbben Szász János A nagy füzet című filmjére voltak kíváncsiak, közel hatszázan nézték meg a Karlovy Vary-i Filmfesztivál tavalyi fődíjas alkotását, amely a TIFFszereda első szabadtéri vetítése volt péntek este a Szabadság téren. A nézők többsége pokrócokba burkolózva követte figyelemmel Szász háborús paraboláját. A vetítést követően Szász János rendezővel és a filmbeli nagymamát alakító Molnár Piroskával is találkozhattak az érdeklődők, mindketten nagyon pozitívan vélekedtek a fesztiválról és Csíkszeredáról.
„Nagyon sokat jelent számomra, hogy ma este megmutathattuk Önöknek ezt a filmet” – mondta Szász János rendező a vetítést követő közönségtalálkozón, amelyen Dimény Áron kolozsvári színművész volt a moderátor. Molnár Piroska csak egy pár órát tölthetett a városban, de a Nemzet Színésze szerint ez is megérte. Mint mondta, korábban már járt Csíkszeredában, amikor Hargitafürdőn a Bodor Ádám regénye alapján készült Dolinát forgatták, és mint kiemelte, mindig szívesen tér vissza oda, ahová szép emlékek kötik.
Szász Jánosnak nagyon tetszett Ráduly Róbert Kálmán polgármester, mint politikus. Bevallotta, hogy Csíkszereda elöljáróját szívesen vinné magával Budapestre, hogy ott töltsön be városvezetői funkciót. Szombaton viszont kevesen mentek el a Mikó-vár udvarán tartott szabadtéri vetítésre. Fábri Zoltán Az ötödik pecsét című filmjét mindössze hetvenen-nyolcvanan nézték meg, pedig a film utáni közönségtalálkozón – ahol Csillag Ádám rendező beszélt a néhai tanáráról, Fábri Zoltánról – elhangzott, hogy az alkotás nagyon is aktuális kérdéseket taglal.
Utolsó nap levetítették a filmtáborokban résztvevő diákok alkotásait is, mivel idén nemcsak a filmekre hangolták a fiatalokat, hanem a szervezők úgy gondolták, hogy többet tanulhatnak abból, ha a filmkészítésbe is belekóstolnak.
Számos kísérőrendezvény is színesítette a programot: Kolozsvár után Csíkszeredában is bemutatták például Zakariás Erzsébet és Andreea Iacob Janovics – az erdélyi Hollywood megteremtője című könyvét, amely három (magyar, román és angol) nyelven mutatja be Janovics Jenő életét és szerteágazó munkásságát.
A kolozsvári színház igazgatójaként Janovics nem csupán az erdélyi színjátszás fellendítését és korszerűvé tételét támogatta, hanem a magyar filmgyártás úttörőjévé is vált. Már 1899-ben filmjeleneteket használt a színházi előadásokban. A sárga csikó című, 1913-ban készült film, amelyet a Pathé-testvérek támogatásával forgattak, 137 kópiában járta be a világot Amerikától Japánig. Gyakorlatilag a hollywoodi sztárrá lett Kertész Mihály és Korda Sándor karrierje is Janovics mellett indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!