Pokrócba burkolt mozizók a téren – Felemás érdeklődés a TIFFszeredán

Kimaradt ebből a becslésből a vasárnapi összesítés, este vetítik ugyanis az „anyarendezvényen”, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjat nyert filmet, Rodrigo Sorogoyen Stockholm című alkotását.

Idén főként a dokumentumfilmes vonalon erősítették a fesztivált, nemcsak a szerdai napot szentelték ezen alkotásoknak, de a későbbi napokon láthatták például az érdeklődők A Tănase ügyletet, amely egy román kémről szól, illetve az Alphabet című filmet, amely az oktatási rendszerek visszásságait vesézi ki. A meghívott filmesek dicsérték a fesztivált, a csíkszeredai közönség viszont eléggé passzívnak mutatkozott, igaz, voltak sikeres napok is, főleg a megnyitónapon vagyis csütörtökön, illetve pénteken mozdultak ki a helybéliek, hogy mozizzanak.

A legtöbben Szász János A nagy füzet című filmjére voltak kíváncsiak, közel hatszázan nézték meg a Karlovy Vary-i Filmfesztivál tavalyi fődíjas alkotását, amely a TIFFszereda első szabadtéri vetítése volt péntek este a Szabadság téren. A nézők többsége pokrócokba burkolózva követte figyelemmel Szász háborús paraboláját. A vetítést követően Szász János rendezővel és a filmbeli nagymamát alakító Molnár Piroskával is találkozhattak az érdeklődők, mindketten nagyon pozitívan vélekedtek a fesztiválról és Csíkszeredáról.

„Nagyon sokat jelent számomra, hogy ma este megmutathattuk Önöknek ezt a filmet” – mondta Szász János rendező a vetítést követő közönségtalálkozón, amelyen Dimény Áron kolozsvári színművész volt a moderátor. Molnár Piroska csak egy pár órát tölthetett a városban, de a Nemzet Színésze szerint ez is megérte. Mint mondta, korábban már járt Csíkszeredában, amikor Hargitafürdőn a Bodor Ádám regénye alapján készült Dolinát forgatták, és mint kiemelte, mindig szívesen tér vissza oda, ahová szép emlékek kötik.

Szász Jánosnak nagyon tetszett Ráduly Róbert Kálmán polgármester, mint politikus. Bevallotta, hogy Csíkszereda elöljáróját szívesen vinné magával Budapestre, hogy ott töltsön be városvezetői funkciót. Szombaton viszont kevesen mentek el a Mikó-vár udvarán tartott szabadtéri vetítésre. Fábri Zoltán Az ötödik pecsét című filmjét mindössze hetvenen-nyolcvanan nézték meg, pedig a film utáni közönségtalálkozón – ahol Csillag Ádám rendező beszélt a néhai tanáráról, Fábri Zoltánról – elhangzott, hogy az alkotás nagyon is aktuális kérdéseket taglal.

Utolsó nap levetítették a filmtáborokban résztvevő diákok alkotásait is, mivel idén nemcsak a filmekre hangolták a fiatalokat, hanem a szervezők úgy gondolták, hogy többet tanulhatnak abból, ha a filmkészítésbe is belekóstolnak.

Számos kísérőrendezvény is színesítette a programot: Kolozsvár után Csíkszeredában is bemutatták például Zakariás Erzsébet és Andreea Iacob Janovics – az erdélyi Hollywood megteremtője című könyvét, amely három (magyar, román és angol) nyelven mutatja be Janovics Jenő életét és szerteágazó munkásságát.

A kolozsvári színház igazgatójaként Janovics nem csupán az erdélyi színjátszás fellendítését és korszerűvé tételét támogatta, hanem a magyar filmgyártás úttörőjévé is vált. Már 1899-ben filmjeleneteket használt a színházi előadásokban. A sárga csikó című, 1913-ban készült film, amelyet a Pathé-testvérek támogatásával forgattak, 137 kópiában járta be a világot Amerikától Japánig. Gyakorlatilag a hollywoodi sztárrá lett Kertész Mihály és Korda Sándor karrierje is Janovics mellett indult.