Percre pontos jubileum a szatmári színházban: 130 éve adták át a teátrum épületét, a budapesti Nemzeti is „visszatért”

A színházi előadást megelőzően a hivatalos megnyitó keretében kiállítás nyílt a színház előterében és a körfolyosóin – számolt be róla a teátrum közleménye. Az előtérben színházi relikviákat állítottak ki, melyek közül néhány színháztörténeti szempontból jelentős: sok évtizedes, sőt, évszázados szövegkönyveket, kitüntetéseket és díjakat, a társulat életében fontos szerepet betöltő direktorok pecsétjével ellátott dokumentumokat, a magyar színjátszás kiemelkedő alakjainak kézjegyeivel ellátott fotókat, olyanokét, akik Szatmárnémetiben is megmutatták tehetségüket egy-egy előadás erejére.

Információs pannók segítenek a látogatóknak megismerni a szatmári magyar és román színjátszás történetét, a folyosókon pedig plakátreprodukciókon keresztül kaphat a közönség betekintést a Városi Színház, a Népszínház, a Nottara Színház, az Állami Magyar Színház, a Kölcsey Színház és az Északi Színház múltjába – a változó megnevezések ugyanazt az épületet jelölik: a 130 éves szatmári színházét.

Felújítások a színházban

A megnyitón Nagy Orbán, a színház főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta:

A hely, amely csodálatos találkozások helyszíne, ahol a magyar, a román és a nemzetközi drámairodalom híres figurái elevenedtek meg nagyszerű színészek előadásában. „Bízunk benne, hogy ez még hosszú időkig így is marad” – mondta a főigazgató.

„Ami személy szerint engem illet, büszke vagyok arra, hogy néhány évvel ezelőtt kisebb-nagyobb mértékben én is hozzájárultam az épület korszerűsítéséhez. Alpolgármesterként jelen voltam, amikor Ilyés Gyula akkori polgármester egy papírlap sarkára felvázolva javasolta az ötletet, amely később egy európai alapokból finanszírozott projektben valósult meg” – mondta Kereskényi Gábor polgármester, a színházat fenntartó polgármesteri hivatal vezetője. Rámutatott,

Pataki Csaba megyei tanácselnök emlékeztetett: a 130 év utóbbi évtizedeinek egy részében a színház a Szatmár Megyei Tanács alárendeltsége alá tartozott, az intézmény pedig azért állta ki a hosszú évtizedek megpróbáltatásait, mert minőségi kulturális élményt adott a közösségnek. Ovidiu Caița, a Mihai Raicu Társulat művészeti igazgatója felelevenítette, a színházat bombatámadás érte, bezárták a nácik és a kommunisták, az elmúlt két évben pedig egy kultúra iránt érzékeny vírus miatt zárultak be időszakosan a színház kapui. „Valószínűleg a legnehezebb periódus nem a bombatámadás volt, hanem amikor a művészek kénytelenek voltak elhagyni az épületet” – fogalmazott.

A Nemzeti számára fontos Szatmárnémeti

Bessenyei Gedő István a zajos színházi világot jelentő épületben a csendre hívta fel a figyelmet, kérve a hallgatóságot, hallgassanak ők is bele.

– mondta a Harag György Társulat igazgatója.