Fotó: Biró István
A dél-kelet-európai előadások térnyerése és az erős női karakterek előtérbe kerülése a legfontosabb újdonságai az idén ötödik alkalommal sorra kerülő kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak – jelentette be Tompa Gábor fesztiváligazgató, a házigazda Kolozsvári Állami Magyar Színház vezetője a rendezvénysorozat pénteki beharangozó sajtótájékoztatóján.
2016. november 18., 16:432016. november 18., 16:43
2016. november 20., 13:132016. november 20., 13:13
A november 24. és december 4. között zajló fesztivál témája Az idegen odüsszeiája: a meghívott előadások különböző nézőpontból járják körül az idegenség kérdését és problémáit, noha Tompa szerint a téma gyakorlatilag kimeríthetetlen. „Az idegenség sok mindent jelenthet: lehetünk idegenek a családunkban, a házunkban, a hazánkban, a világban. A fesztivál azt boncolgatja, hogy mi az én, és mi a másik. De mindenkinek meg kell keresnie a saját válaszát\" – fogalmazott a színházigazgató. Hozzátette: a véletlen műve, hogy a téma egybevág az idén tetőzött európai migrációs jelenséggel.
Tompa arra is kitért: az előző kiadásokhoz képest az idei Interferenciákon nemcsak a dél-kelet-európai térségből érkezik több előadás, hanem a belföldi, illetve a magyar vonatozású felhozatal is bővül. A programban szerepel például a nagyváradi Szigligeti Színházban működő román társulat, a Mária Királyné Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának, valamint a Temesvári Állami Német Színház előadása. Magyarországról három produkció érkezik: a Hajdu Szabolcs által rendezett Ernelláék Farkaséknál (amelynek filmváltozatát is vetítik a fesztiválon), a Bodó Viktor által színre vitt Egy őrült naplója, a budapesti Vígszínház társulata pedig Bertolt Brecht Jóembert keresünk című drámáját játssza Michal Dočekal rendezésében.
A nézők ezenkívül macedón, bulgár és lengyel előadásokat is láthatnak. Újságírói kérdésre Tompa Gábor elmondta: a térségbeli produkciók hangsúlyos jelenléte tudatos döntés eredménye, szerinte ugyanis erre a régióra még inkább jellemző az elsősorban interetnikus konfliktusokból adódó idegenség. A közönséget ugyanakkor németországi, luxemburgi, olaszországi, dél-koreai és Egyesült Államokbeli előadásokra is várják, sőt első alkalommal mutatkozik be Kolozsváron írországi és oroszországi produkció.
A balkániság hangsúlyozásával ellentétben Tompa elmondása szerint „félig-meddig\" véletlenszerű, hogy az Interferenciák számos előadásában erős női karakterek a főszereplők. „A női főhős végigvonul a fesztiválon. Érdekes, hogy éppen ezek az előadások foglalkoznak az idegenséggel\" – mutatott rá az igazgató. Tompa magyar vonatkozásban Eszenyi Enikőt, a Vígszínház igazgatóját, Török-Illyés Orsolyát, az Ernelláék Farkaséknál egyik főszerelőjét, valamint a kolozsvári színház Hullámtörés című előadásának főhősét alakító Pethő Anikót említette.
Tompa Gábor azt is elmondta: amikor tíz évvel ezelőtt megszületett a kétévente sorra kerülő színházi fesztivál ötlete, Kolozsváron még egyáltalán nem volt jelen a külföldi kultúra néhány magyarországi és vajdasági előadást leszámítva. „Azóta számos fesztivál született, és új kulturális terek nyíltak, így mostanra ebből a szempontból a kincses város talán Bukarestet is megelőzte. Kolozsvár cím nélküli kulturális fővárossá vált\" – fogalmazott az igazgató.
Tompa azt is megjegyezte: a korábbi évekhez képest a fesztivál idén kisebb költségvetésből dolgozik, a sajtótájékoztatón jelenlévő Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő ugyanakkor arról számolt be, hogy a városháza továbbra is fontosnak tartja a rendezvénysorozat finanaszírozását, ezúttal 400 ezer lejjel járultak hozzá a költségekhez. A fesztivál részletes programja egyébként a hivatalos honlapon érhető el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!