Az első, Soha című könyve után most Mindörökké címmel írt újabb regényt a marosvásárhelyi Kincses Elemér. A drámaíróként és rendezőként ismert szerző témája ezúttal is a szerelem – méghozzá egy különleges viszony egy hatvanéves férfi és egy húszéves nő között.
2014. június 03., 17:492014. június 03., 17:49
A Mentor Kiadó gondozásában megjelent regény borítója mondhatni szájbarágós, mégis figyelemfelkeltő: egy arc, amely egy idős férfi és egy fiatal nő arcából van összevágva.
A sztori alapja: egy vásárhelyi, kirúgott egyetemi tanár, aki most perecet árul a Bolyaiban, beleszeret egy gyönyörű, dúsgazdag, Svédországban élő nőbe. A Mentor Kiadó vezetője, Káli Király István szerint egy lehetetlen szerelem Kincses regényének témája, „de hát melyik szerelem nem az?”
„Két ember folyamatos párbeszéde arról, mit jelent a szerelem, mit jelent egymást szeretni, és hogyan tudnak egymásba kapaszkodni.
Csattanója is van a könyvnek, de hogy mi, arról nem beszélünk, meghagyjuk az olvasóknak, fedezzék fel maguk” – mondta a könyv marosvásárhelyi bemutatóján Káli Király István. A szakember szerint lehetne drámát is írni a párbeszédekre alapuló könyvből, amely tényleg két főszereplőről szól, a mellékszereplők szinte jelentéktelenek, inkább csak „statisztái annak, ahogy ez a két ember szeretni próbálja egymást”.
A szerző, Kincses Elemér szerint furcsa dolog az írás, aki tollat ragad háromféle forrásra támaszkodhat, arra, amit megélt, arra, amit elmeséltek neki, vagy pedig kitalálhatja az egész sztorit. Míg Kincses első regényének legnagyobb része saját tapasztalaton alapult, a mostani kötet jó része a fantázia szüleménye.
„Egész életemben vágytam arra, hogy gazdag legyek, de sosem lettem az, egész életemben szerelmes voltam Dél-Amerikába, de sosem jutottam el oda, és mindig is kíváncsi voltam, milyen lehet hatvanévesen egy gyönyörű húszéves lányt szeretni. Amit nem élhettem meg az életben, azt lehetővé tettem magamnak a regény hőseként” – mondta a regény történetéről a szerző. Bevallotta, negyvenvalahány évesen volt alkalma egy 18 éves lányt szeretni, így némileg mégis saját tapasztalatából ihletődött a könyv.
Kincses Elemér elmondta: nem siette a regény megírását, 2007-ben fogott neki és 2013-ban fejezte be, amint fia kiszámolta, napi 3 és fél sort írt átlagban. „Egy darabig írod a regényt, aztán a regény írja önmagát” – állítja a szerző, aki nemcsak könyveiben és a színházban, hanem egész életében mesél. Szerinte a Mindörökké című regény is derűs, humorral és öniróniával fűszerezett mese lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!