A kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban
Fotó: Facebook/Szucher Ervin
Szucher Ervin, a Krónika munkatársa új szórványriport-kötetet írt, a kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban.
2021. december 16., 11:092021. december 16., 11:09
2021. december 16., 11:232021. december 16., 11:23
A Fehér Hollók sorozatban, a Világhírnév Kiadónál látott napvilágot a Végvárak omladozó falai (III.) – Élő lelkek holt vidéke című könyv, amelyet Ötvös József nyugalmazott esperes méltat, majd a szerzővel beszélget. Az est házigazdája Bögözi Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének igazgatója.
Szucher Ervin hatodik önálló kötete a szórványról szól, ahol a történelmi változások nagyobb hatással vannak egy-egy település életére, az ott lakók mindennapjaira. Ahogy Ötvös József esperes a könyv előszavában fogalmaz, „a szórványtelepüléseken jobban érződik a történelem vihara, mivel legtöbb esetben épp az átvonult múltbéli események változtatták szórvánnyá az egykori tömbmagyarságot”.
Szucher Ervin könyvének egyik nagy érdeme, hogy olyan értékeket jelenít meg a legújabb kötetében, amelyről nélküle alig értesülhetett volna az olvasó. Romosodó, enyészet sorsára került régi kastélyok, egykor ott élt híres családok nevei kerülnek elő a beszélgetésekben. Rég elhunyt emberek emlékei bukkannak fel kötetlen párbeszédek keresetlen szavai között: Bethlenek és Wesselényiek, Telekiek és Hallerek.
Ahogy fogalmaz, „vannak olyan kisebb települések, ahol egy kezemen meg tudom számolni a magyar közösség tagjait. Ezek mind 70 fölötti személyek.” Ezekben a falvakban néhány év múlva egy magyar sem marad – vonja le a következtetést a riporter, aki szerint a kérdés sokkal összetettebb, mert igaz, hogy bizonyos közösségek és általuk települések tűnnek el, a szórvány mégsem hal meg. „Nem hal meg, de egyre közeledik a tömbhöz. A végvárak egyre közelebb kerülnek, bástyáik összehúzódnak.
– figyelmeztet a szerző. Érdeklődésünkre, hogy mindezek ellenére lát-e okot optimizmusra, elmondta, nem szeretné, hogy az olvasók sírva fakadjanak könyvével a kezükben, viszont zsákbamacskát sem árulhat. „Mindemellett akad, ami derűre ad okot: a legtöbb szórványtelepülésen van legalább egy-két lámpásember, aki mutatja a közösség számára az utat, és nem hagyja kialudni a reménység lángját” – fogalmaz Szucher, rámutatva azokra a sikertörténetekre is, amilyen például a Bukarestben élő 85 éves Kerestély Zsolt zeneszerző pályafutása, a református lelkész által felébresztett küküllővári magyarság önmagára találása, vagy az önállósodott Avasújváros fellendülése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!