2010. február 15., 08:582010. február 15., 08:58
Darkó László művészi pályája nagyon korán indul, mindössze 17 éves, amikor 1941-ben két festménnyel jelentkezik a kolozsvári Városi Képzőművészeti Kiállításra. Mestere a később Franciaországban nagy hírnevet szerző Gáll Ferenc volt. Darkó korai képeinek témáját szülővárosa, Torda és környéke jelenti. Képein tiszta színekkel, egyszerű foltokban jelennek meg a mezőségi tájak, dombok.
Ez a puha líraiság, ami a kezdeti képeire jellemző, és a klasszicista hagyományokat tükrözi, az 50-es évek második felétől egy összetettebb, a látási élmény szintetikus kifejezésére összpontosító képalkotássá változik át. Feleki táj című szénrajzában Darkó új művészi törekvéseire ismerünk. Az elő- és középtér lankáit határozott vonalak tagolják keskenyebb-szélesebb sávokra, amelyek könnyen áttekinthető rendszerben tárják a néző elé a táj szerkezetét. Fények című olajfestménye Darkó látásmódjának, útkeresésének egy másik példája. A fények mámora bűvölte el szemét és képzeletét, ezt a mámort igyekszik formába önteni. Fényélményének tartalma nem valamilyen szelíd, derűs harmónia, hanem a természet roppant erőinek féktelen harca. Eső után című olajképén jól érvényesül a fény-árnyék hatás.
A Reggel a Szamos partján előterének vízfelületén láthatjuk a világító és sötét színeknek olyan merész kontrasztját, amely a festő új formavilágának megfelelő színkompozíciós technika kibontakozására utal.
1964-ben rendezett egyéni kiállításán járavölgyi, Kolozsvár, Torda és Enyed környéki, a nap szóródó fényében éledő vagy a hótakaró alatt szunynyadó, nyugalmat árasztó tájakkal találkozhattak a művészetkedvelők. A tájképek mellett a kiállításon felsorakoztak portréi is. A portréfestészet Darkó László művészetének meghatározó műfaja volt. Számos megrendelést kapott, és sok ismerősének, barátjának a portréját készítette el, de ismerjük jó néhány önarcképét is, vagy családtagjairól, elsősorban feleségéről – a kolozsvári operettrajongók által jól ismert Timkó Editről – készült arcképeit is. Darkó László utolsó festői korszaka leginkább a Dániában készült tájképekkel jellemezhető. Két alkalommal volt lehetősége testvéröccsét, Darkó Istvánt meglátogatni, és mindkétszer gazdag élménnyel térhetett haza. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy ott teljesedett ki Darkó művészete. Ez a csodálatos, szigetekkel teli északi ország, a Balti-tenger viharvert tájai nagy hatással voltak rá, a dániai környezet rendkívül inspiratív volt számára, ez tükröződik utolsó tájképeiről.
Darkó László sokoldalúságának, a művészet terén való jártasságának még két szegmenséről kell szót ejtenünk. Szinte példátlan az a felkészültség, az a szintetizáló hajlam, amit Darkó munkásságában megfigyelhetünk. Művészettörténészként is jelentőset alkotott. A tájképfestészet korszakai címmel, 1948-ban, mindössze 24 évesen védte meg doktori dolgozatát. Rendszeresen közölt egy-egy rövidebb tanulmányt, esszét a különböző lapokban, elsősorban az Utunkban az 50-es évektől. Paál Lászlóról, Édouard Manet-ról haláluknak a 80. évfordulója kapcsán emlékezik meg, egy másik alkalommal Courbet munkásságát ismerteti, vagy éppen (dániai) úti élményeiről számol be nagy lelkesedéssel.
Darkó László falképrestaurátorként is jelentőset alkotott. 1957-ben részt vett a kolozsvári főtéri Szent Mihály- templom restaurálási munkálataiban, melynek rendjén több középkori falfestményt talált és tárt fel. Ezekről a Kelemen Lajos Emlékkönyvben (1957) számolt be, festőművészi, művészettörténészi és restaurátori szakértelemmel.
1959 januárjában a szatmári székesegyház belső helyreállításának tervét készíti el, 1961-ben Vadászra (Arad megye) utazik, ahol a református templom nyugati kapujának timpanonjában lévő falkép állapotát vizsgálja, javasolja tisztítását és a lazább rétegek rögzítését, 1969-ben pedig részt vesz a nagyváradi püspöki palota falfestményeinek helyreállításában.
Darkó László negyven éve halott, munkássága azonban ma is elevenen hat. Benne egy minden szakmai kérdésre nyitott, magasan képzett, rendkívül aktív és rövid életkora ellenére jelentős életművet és eredményeket hátrahagyó alkotóra ismerünk. Idén, halálának 40. évfordulója kapcsán a munkásságát reprezentáló kiadványt szándékozunk megjelentetni, és egy emlékkiállítást szervezünk az életművét leginkább képviselő alkotásaiból Kolozsváron, amely nemcsak magánéletének, hanem művészetének is sarokköve.
Kovács Árpád
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok