Az Utcakölykök című előadás díszbemutatójával kezdődött a program, a Tóth Tünde rendezte, a Nagyváradi Magyar Diákszövetséggel koprodukcióban színpadra állított darabban a Szigligeti Társulat művészei mellett csaknem negyven gyermekszereplő lépett színpadra. A produkció a 2018/2019-es évadban bemutatásra kerülő Olivér! című musical alkotótáborának élményanyagát dolgozta fel, s mintegy előrevetíti a Charles Dickens világhírű művéből született zenés előadást.

Nagy Béla, 33 levél egy megtépázott babérkoszorúból című, készülő új kötetét is bemutatták, a Szigligeti Színház életműdíjas egykori irodalmi titkára elmondta, a nagyváradi színjátszás történetét feldolgozó öt monografikus művet írt és mindig az olvasmányosságra törekedett, arra, hogy a levéltári kutatómunkája során felfedezett színháztörténeti adalékokat a nagyközönség számára is hozzáférhetően tudja közzétenni.

A szombati programokat Ács Tibor színművész síremlékének avatása zárta. A nyílt társulati gyűlésen Czvikker Katalin főigazgató a színház zárókő-dokumentumából idézett, és elmondta: a 220. évfordulóra szervezett események hűen tükrözik a színház múlt iránti tiszteletét és új iránti fogékonyságát egyaránt.

Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője úgy fogalmazott,

A rendezvényen Gajdó Tamás, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa Hétköznapok és ünnepek. Emlékek a nagyváradi színjátszás két évszázados történetéből címmel tartott előadást.

A Szigligeti Társulat örökös tag címeket adományoz a kiemelkedő színházi egyéniségek számára, akik tehetségükkel, áldozatvállalásukkal és teljes munkásságukkal a legmagasabb szinten képviselték egyetemes emberi értékeinket a színpadon és azon kívül egyaránt. A nagyváradi magyar színjátszás 200. évfordulóján, 1998-ban öt személy részesült ebben az elismerésben: Miske László, Cseke Sándor, Varga Vilmos és Gulácsy Albert színművész, illetve Szabó József Ódzsa rendező.

„Amikor a Szigligeti Színház fővezetése úgy döntött, hogy Kelemen Istvánt posztumusz örökös tagsággal tiszteli meg, a legméltóbbak egyikének ítélte oda ezt a címet” – mondta laudációjában Nagy Béla egykori irodalmi titkár. Az emléklapot a díjazott özvegye, Kelemen Márta vette át, aki Pilinszky Harmadnapon című költeményét idézve mondott köszönetet a kiemelkedő színházszervező emlékének életben tartásáért. Hajdu Géza színművész laudációjában rámutatott, Csíky Ibolya pótolhatatlan űrt hagyott maga után nemcsak családja, kollégái, de a színházba járó közönség szívében is, azokéban, akik ismerték és szerették őt, s talán rajongtak is érte.

„Nem is csoda, isteni, sokoldalú tehetséggel megáldott, varázslatos egyéniség volt. Negyvennyolc éves nagyváradi szolgálata nem maradt visszhang nélkül, nem tűnt csak úgy el a süllyesztőben. Hiányát ma is érezzük. Hiányzik a színpadról, az öltözőből. Hiányzik mosolya, hangja, megnyugtató, békét sugalló egyénisége. Nekünk, akik ismertük és szerettük, Csiky Ibolya örök” – hangzott a laudáció.

A díjjal járó oklevelet Vindis Andrea színművésznő, Csíky Ibolya lánya vette át. Az ünnepi eseménysorozatot a Fekete Sas Palotánál elhelyezett emléktábla koszorúzása, valamint Székely Csaba Bányavakság című tragikomédiájának (rendező: Hunyadi István) bemutatója zárta.