Nyáry Krisztián irodalomtörténeti kuriózumokról szóló kötetét mutatták be Kolozsváron

A kötetet ma 18 órakor mutatják be Sepsiszentgyörgyön, a sikerkönyvvel korábban több erdélyi városban megismerkedhetett a nagyérdemű.

Az egykori irodalomtörténész – aki 15 esztendővel ezelőtt még a Pécsi Tudományegyetemen adott elő költészettörténetet – a házigazda Orbán János Dénes költő, író kérdéseire válaszolva elmondta: bár ma már kommunikációs tanácsadóként keresi a kenyerét, az irodalomtörténet megmaradt legkedvesebb hobbijának.

A tavalyi év elején egy-egy fénykép kíséretében kezdte el közzétenni a múlt század meghatározó íróinak szerelmi életét áttekintő rövid, fülszövegszerű írásait a Facebook közösségi portálon, hogy így oszszon meg velünk olyan érdekességeket, amelyeket az iskolában aligha lehet hallani irodalmunk nagyjainak magánéletéről. Hamarosan azonban azt tapasztalta, hogy nemcsak ismerősei, de idegenek is elkezdik ezeket a bejegyzéseket megosztani – jelenleg eddig több mint 25 ezren követik a sorozatot a Facebookon. Mint mondta, eredetileg nem tervezett sem sorozatot, sem kötetet, de a nagy népszerűségre való tekintettel újabb és újabb bejegyzések születtek, így állt össze a negyven történetet és sok képet tartalmazó kötet.

„Az első 15-20 történet a fejemben volt, amíg az egyetemen tanítottam, a kollégák, akiknek a kutatási területe egyik vagy másik író, költő életműve volt, gyakran elmondták nekem az érdekesebb magánéleti vonatkozásokat, így ezeket csak le kellett jegyeznem. Aztán az egyik történet kibontotta a másikat, ma már sok értékes forrás az interneten is elérhető, magánkönyvtáramban is számos irodalomtörténeti munka szerepel, amelyekből tájékozódhatom” – mesélte Nyáry Krisztián, hozzátéve, hogy semmi olyan nem szerepel a kötetében, amit más irodalomtörténészek ne írtak volna le korábban, az érdem őket is illeti, az irodalomtudomány azonban „arisztokratikusan bezárkózott”, a szakemberek lényegében csak az egymás munkáját olvassák, a nagyközönséghez nem jutnak el az ilyen jellegű írások. A szerző ezért is örül munkája népszerűségének, hiszen – mint mondta – az is a céljai közé tartozott, hogy a művekre terelje a figyelmet. Visszaemlékezett: egy székelyudvarhelyi könyvtáros levélben írta meg neki, hogy milyen jól érzékelhető mozgósító hatása van a sorozatnak, hiszen egy-egy új bejegyzés után másnap többen bejönnek a könyvtárba az illető szerző műveit keresve.

Azokat a vádakat illetően, hogy könyve a bulvárt képviselné, kifejtette: a magyar nyelvterületen még nem létezik ez a könnyed ismeretterjesztő műfaj, amelyre „véletlenül rátalált”, és amely nyugaton már elterjedt. Kiemelte: ő maga például az életrajz alapján jutott el Benedek Elek felnőtteknek írt műveiig és jelentős publicisztikájáig, melyre annak előtte nem figyelt fel. Azt is kifejtette: a régmúlt idők íróival – mint Janus Pannonius vagy éppen Balassi Bálint – azért nem bővíti a sorozatot, mert az akkori korokban annyira mások voltak a társas viszonyok, az emberi és erkölcsi normák, hogy a mai olvasónak már nehéz lenne ezeket értelmezni. A határt pedig a hetvenes éveknél szabta meg magának, hiszen a ma élő alkotók vélhetően rossz néven vennék a magánéletük kiteregetését. Az est végén a könyvben szereplő mintegy száz író, költő közül többek között Krúdy, Karinthy, Molnár Ferenc, Benedek Elek, Babits és Szabó Lőrinc, valamint a szerelmeik alakja elevenedett meg a színművészek és a szerző felolvasása közben.