Fotó: A szerző felvétele
2010. március 18., 10:532010. március 18., 10:53
A tárlat 2009 novembere óta vándorol Erdély városaiban. Eddig Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon látták vendégül, a partiumi kisvárosból pedig április 2-án átköltözik Debrecenbe. Szálkai Tamás debreceni történész-kutató, a kiállítás főszervezője és összeállítója lapunk kérdésére elmondta, a vándortárlat lényege a kiemelkedően fontos művelődéstörténeti értékkel bíró címerek minél szélesebb körben való megismertetése.
„Olyan, erdélyi fejedelmek által kibocsájtott nemesi jegyeket kutattam fel és fényképeztem le, amelyeket a legtöbb ember egyébként nem láthatna, hiszen nagyon nagy részüket sohasem publikálták, csak a levéltárakban fellelhető okleveleken bukkanhat rájuk a kutató” – fogalmazott a debreceni szakember.
A kedden Nagykárolyba érkezett kiállítás csaknem 4 éves kutatómunka eredményének egy részét teszi közszemlére, 6 közgyűjteményből előkerült okmányokról van szó, amelyeket Budapesten és Erdély különböző levéltáraiban, például Kolozsváron és Gyulafehérváron őriznek.
Szálkai szerint az erdélyi címerfestészetnek komoly helye van az európai kultúrtörténetben. A szakember szerint szükség van a 17. századi címerek bemutatására, hiszen ezek egyre inkább feledésbe merülnek. A kutató a tárlat öszszeállításán kívül könyvet is írt a címerekről, amelyet a tárlatnyitókon meg is lehet vásárolni.
A kedd esti bemutatót a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Géberjén település Gabrien nevű néptánc-együttese adott elő szatmári és szilágysági táncokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok