Nem szokványos falunapi sürgés

A nagyszínpad elé gyülekező tömeg hitetlenkedve követi a színpadi eseményt: a kolozsvári bűvész, Belloni éppen egy pohár vizet csapol a bátor önként jelentkező fejéből. Továbbsétálva a bútorfestés, korongozás, nemezelés, gyöngyfűzés technikáiba is betekinthetünk – mindenki találhat kedvére való elfoglaltságot, ugyanis alkotóműhelyek, kiállítások, bábszínház, borkóstoló, mesterségbemutatók, táncelőadások és koncertek fogadták a hét végén a Bonchidai Kastélynapok alkalmából a Bánffy-kastélyba látogatókat.

Az immár hetedik alkalommal megrendezett Bonchidai Kastélynapok az interkulturalitás jegyében zajlik: nemcsak a bűvész vezeti fel több nyelven a mutatványait, hanem műsorokkal mutatkoznak be a helyi és környékbeli román, magyar és roma közösségek is. A közel háromezer érdeklődőt vonzó rendezvény népszerűsége a szervezők szerint azzal is összefügg, hogy a nemrégiben átadott Europa Nostra díj kapcsán az műemlék épület és a helyreállítását célzó kezdeményezés visszatérő témák voltak a sajtóban.

A hangsúly a gyermekprogramokon

„Nem szokványos falunapi sürgést akartunk, hanem főként kulturális programokat biztosítunk a helybelieknek és a kastély iránt érdeklődőknek” – tájékoztat Tarr Margit programfelelős, szervező. Mint mondja, sok gyerek vesz részt a rendezvényen, ezért hangsúlyt fektettek a gyermekprogramok változatosságára: az őket célzó előadások és kézműves-foglalkozások mellett a Palocsay Kisó Kata vezette játszóház is izgalmas elfoglaltságot kínál. A Keljfeljancsi Bábszínház Mátyás király és a kolozsvári bíró, valamint az Ezeregymese Bábszínház Árvácska című előadásait követően, különleges bábos látványosságként A bonchidai vitéz címmel óriásbáb-táncoltatás szemtanúi lehetünk. Palocsay Kisó Kata produkciójának főszereplői, a többméteres bábóriások délben még a fal mellett várakozva keltenek feltűnést.

Belső idők régi textilekben

A kastély felújított konyhájában működő Art Café fölötti emeleten L’Esprit D’Antan (Belső idők) címmel textil- és ékszerkiállítás fogadja a talán több száz éves ruhakölteményekre számító látogatókat. Az ablaktalan teremben, a vakolatlan boltívek alatt azonban egy frissen diplomázott ruhatervező kollekciója került a közönség elé. György Eszter idén végzett a bukaresti iparművészeti egyetemen, a diplomamunkáját jelentő ruhadarabok mellett Salat-Zakariás Csaga ékszerei képezik a kiállítás anyagát. A tervező a ruhákat a slow fashion irányzathoz igazodva, régi korok értékeit felelevenítve alkotta meg. „Formailag a múlt század eleji gyermekruhákból inspirálódtam, mert az ezeket felvonultató fotók minden családnál megtalálhatók – vagy a fiókban, vagy a nagyszüleinknél, dédnagyszüleinknél találkoztunk velük. Ezeket a képeket, a hozzájuk tartozó történeteket, leveleket valahogy magunkban őrizzük, akkor is, ha mi már nem vehettünk részt ezekben. A kiállított munkák természetesen ennek a száz évvel ezelőtti gyermekkornak a színvilágát is megidézik” – meséli György Eszter. A tervező régi anyagokat, esetenként a nagyszülei ruháit felhasználva hozta létre a különleges öltözékeket, és ugyanez az elv érvényesült az ékszereknél is. A tárlaton látható munkák nem csupán kiállítótermi daraboknak készültek, a kiállítás azért fontos, hogy a kollekciót a maga egészében is megismerhessék, és érvényesülhessen a hangulatkeltés és emlékidézés – tudtuk meg a tervezőktől.