Női szerző igazi „női drámáját” viszi színre a marosvásárhelyi Spectrum Színház: Elzbieta Chowaniec lengyel drámaíró Gardénia című darabjának bemutatóját szombaton tartják Török Viola rendezésében.
2016. december 15., 12:122016. december 15., 12:12
A Gardénia az 1982-ben született fiatal lengyel drámaíró első drámája, négy nőről, négy egymást követő generációról, egy családról, a huszadik századról szól. „Férfidominanciájú társadalmunkban szükség van időnként arra is, hogy a női szempont, látásmód kerüljön előtérbe. Ráadásul ez a darab a múlt század és a századforduló összegzése női szemmel, amelyben nyilván a női szerepekről is sokat esik szó” – mondja Elzbieta Chowaniec drámájáról az előadás rendezője, Török Viola. Hangsúlyozza, ennek ellenére egyáltalán nem feminista darabról van szó.
A történetben anyák és lányaik keresik a boldogsághoz vezető utat, miközben végigélik szinte teljesen a huszadik századot. Az izgalmas, rendhagyó dramaturgiájú darab az első világháború idején kezdődik, a hatvanas évek munkás társadalomépítésén, majd a formabontó, szabad gondolkodást idéző rockkorszakon, az ezredfordulón keresztül vezet át a mába. Miközben megismerjük a négy generációt, saját sérelmeinkre is ráismerhetünk, s örök érvényű emberi problémák bontakoznak ki: párkapcsolat, csalódás, alkoholizmus, betegség, család, munka, gyermekvállalás, gyermeknevelés. Mindezeken átível az anya-lány kapcsolat ismétlődő motívuma.
„Az előadás központi kérdése, hogy tanulhat-e a mostani generáció a múltból. Ha tudja, hogy a dédanya, a nagyanya, az anya mit rontott el, mit kellett volna másként csinálnia, vajon hasznára válhat-e ez a mostani generációnak, vagy átörökíti ő is a kisiklott életek már-már sorsszerű modelljét” – fogalmazta meg Török Viola. A címbeli gardénia a menyasszonyi csokorra utal: a különleges szépségű és nagy törődést igénylő virág állítólag szerencsét hoz annak, aki azzal esküszik. Mind a négy nőnek eléggé bonyolult és sikertelen a párkapcsolata, a legfiatalabb előtt áll még az élet, ő talán még korrigálhat az elrontott életek sorozatának sorsszerűségén.
A nagyon sok vallomást, monológot, dialógust tartalmazó előadást a zene töri meg, amelyet Kelemen László jegyez, a muzsika. Felerősíti az érzelmeket, s olyan hangulatokat közvetít, amelyeket szóban nem lehet kifejezni. A lila színpadkép egyrészt a reményt jelképezi, másrészt az előadás álomszerűségét – tudtuk meg Takács Tímea díszlet- és jelmeztervezőtől. Az előadás premierjét december 17-én, szombaton 19 órától tartják a marosvásárhelyi Spectrum Színházban, majd december 18-án, vasárnap megismétlik. Az előadásban Szász Anna, Nagy Beáta, Márton Emőke Katinka és Czikó Juliánna látható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!