Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

Ha a magyar Európához tartozó, magaskultúrával rendelkező nép akar lenni, a minőség kell, hogy döntő legyen, nem a politikai bekötöttség – húzta alá az MTI szerint.

Hozzátette, hogy az eddig egyoldalú finanszírozási rendszert mindenki számára elérhetővé kell tenni, de ezen túl a modern kori kihívásokkal is foglalkozni kell, stratégiákat kell kidolgozni azokra.

Az államtitkár a benne élő Erdély-képre vonatkozó kérdésre közölte: nagyapja Erdélyből származik, és a régióval kapcsolatos hiányérzetét színművészként pótolta azáltal, hogy sokat játszott Erdélyben.

– fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy felvidéki felesége, Borbély Alexandra színésznő révén más lett a viszonya a külhoni magyarsághoz.

Meggyőződése, hogy az erdélyi és magyarországi értelmiség „egy és oszthatatlan kulturálisan”, ezért mellérendelt, partneri viszonyra törekszik a kulturális terület külhoni szereplőivel.

A kultúrának organikus egységnek kell lennie, és a kultúraszervezésnek természetes része kell legyen a kolozsvári független színjátszás támogatása is – hangsúlyozta.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence Erdély-élménye is a színházhoz kapcsolódik, szerinte az erdélyi színházak „óriási innovációt” hoztak a magyar kultúrába.

Az NKA-alelnök az előző kormány örökségéről elmondta:

Mint elhangzott, látogatásuk célja, hogy „első kézből” tájékozódjanak az erdélyi helyzetről.

Kiderült, hogy nagy a lemaradás, sok mikroközösség, kritikus hangú kulturális tér óriási hátrányt szenvedett az elmúlt időszakban, az újraélesztésükre van szükség.

Nagy Ervin szerint

Mattyasovszky-Zsolnay Bence nagyon fontosnak nevezte a közvetlen párbeszédet a kultúra alakítói és finanszírozói között. Főként a külhoni kulturális szereplőkhöz szólva aláhúzta: nem kell senkinek attól tartani, hogy a valós kulturális projektekre kevesebb pénz fog jutni, csupán igazságosabb és teljesítményalapú lesz az elosztás.

korábban írtuk

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében

Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.

A legtöbb pályázati kiírás nem tesz különbséget a magyarországi és külhoni pályázók között, ezek Kárpát-medencei szintűek. A cél, hogy egy kolozsvári fiatal művésznek is ugyanannyi esélye legyen indulni, mint egy budapestinek – közölték.

– hangzott el.

A meghívottak arról is beszéltek, hogy van egy „NKA-stigma”, melyet mihamarabb meg kell szüntetni. Valós kulturális tevékenységet folytató szereplők panaszkodnak, hogy hátrányuk származik a támogatásból. A döntéshozók aláhúztak: nem volt minden támogatás politikai indíttatású.

A támogatottak átvilágítása kapcsán kifejtették: ezt nem „büntetőbizottság”, hanem szakmai testület végzi, ezért nem rettegni kell tőle, hanem örülni, hogy szakmai szempontok alapján döntenek. Elhangzott: 1,3 milliárd forintot kapnak vissza, „amit ténylegesen kultúrára fognak fordítani”.

„Akik degeszre ették magukat, azoknak kevesebb jut, aki éhezik, annak több” – mondta Nagy Ervin.

Kijelentette: az előző kormányzat „kultúrbűnöket” követett el azáltal, hogy rengeteg pénzt belepumpált a kultúrába, de egy csomó lehetőséget elszalasztott. A lemaradások között említette, hogy nincsenek fordítások, ezért a magyar irodalom nincs jelen Európában, miközben két irodalmi Nobel-díjasunk is van.

Az államtitkár kérdésre válaszolva a román–magyar kulturális kapcsolatokra is kitért. „Ezek a hidak fel lettek égetve, vissza fogjuk építeni” – húzta alá. Úgy vélte, a kultúrdiplomáciának nagy szerepe lehet ebben, és hangsúlyozta, hogy a Liszt-intézetektől is nagyobb aktivitást vár e téren.