Katona Lajos alkotásai két hónapon keresztül tekinthetőek meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban
Fotó: Magyari Tekla/ Facebook
Katona Lajos 80 éves vak alkotó plasztikai kísérleteiből nyílt kiállítás szerdán a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, az időszakos, két hónapig látogatható tárlat a művész sajátos, újszerű kísérleteit mutatja be.
2022. június 09., 13:462022. június 09., 13:46
2022. június 09., 13:472022. június 09., 13:47
A megnyitón az alkotó – aki gyerekkorában robbanásos balesetben veszítette el a látását és az egyik kezét – egészségi állapota miatt nem lehetett jelen. A világot csupán tapintással érzékelő, kezével „látó”, világtalan szobrász munkái csodálatra méltóak:
Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány kezdeményezésére létrejött tárlatot Berze Imre szobrászművész nyitotta meg, jelen volt az egyesület részéről Máté Zsolt, fellépett Endes Ábrahám Ákos többszörösen díjazott vak versmondó és az ugyancsak látássérült Nagy Csengele. Az esemény házigazdája Miklós Zoltán, az intézmény igazgatója volt.
Fotó: Lőrincz Ildikó/Haáz Rezső műzeum/Facebook
A múzeum tájékoztatása szerint Katona Lajos csodával határos módon lépett túl a gyerekkori tragédián: vakon végezte el közép- és felsőfokú tanulmányait, filozófia-pedagógia és történelem szakon tanult. 1968-tól 2003-ig a Látássérültek Kolozsvári Líceumában tanított, többek között mértant az V-VIII. osztályos tanulók számára. Ez alatt volt alkalma jól megismerni e tárgy oktatásának nehézségeit, ami arra késztette, hogy hét fokozatosan tökéletesített változatban kidolgozza azt a rajzkészüléket, amely domború mértani rajzok szerkesztéséhez szükséges. Ezt a készüléket 1999-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmazta. Mindemellett kialakította a maga számára a faragás, a plasztikai formák alkotásának technikáját. Plasztikai kísérleteihez hosszasan tanulmányozta a tapintásos érzékelés szerepét a szobrászatban, az eszmei, művészettörténeti ismeretek megszerzése mellett különös gondot fordított sajátos eszköztára, az általa használható szerszámok kivitelezésére is.
A nyersanyag formája adta rendszerint az ötletet, az indította be képzeletét. A plasztikák többsége embert ábrázol, valamilyen testhelyzetben, ezen belül különösen foglalkoztatja az emberi fej megformálása. Katona Lajos több mint harmincöt esztendő alatt, 1975-től egészen 2011-ig harminc plasztikát készített, a székelyudvarhelyi tárlaton ezeknek egy részét tekinthetik meg az érdeklődők.
Fotó: Lőrincz Ildikó/Haáz Rezső műzeum/Facebook
„Intuíció és valamiféle belső indíttatás végeztette velem az alkotói munkát” – vallja Katona Lajos, akinek mindeddig 13 helyen volt már kiállítása Magyarország-szerte, illetve Kolozsváron. B. Tóth Klára így jellemezte munkáit: „a természeti népek termékenység szobrait és idolszerűen absztrahált fogadalmi szobrait juttatja eszünkbe, de mindez filozofikus mélységgel megfogalmazott, elvont formarendszerré tömörül.” Maga Katona Lajos formakísérleteknek minősíti a szobrait és kimondottan a látóknak ajánlja.
A kiállított plasztikák az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület tulajdonát képezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!