2009. március 17., 10:182009. március 17., 10:18
1989 mérföldkő a magyar történelemben, hiszen ebben az időben már meghirdették a gorbacsovi „peresztrojkát” és „glasznoszty”-ot, amelynek nyomán felfeslettek a szocializmus erősre varrott szálai is a szocialista blokkban. A változás nem állhatott meg, újra kellett gondolni a Varsói Szerződést és a KGST-együttműködést is.
Az MSZMP, a KISZ, a Hazafias Népfront politikája kátyúba jutott, kialakulóban volt a többpártrendszer. A nagypolitika válsága természetesen a családok életére is kihatott. A Romániából érkező magyar családok Magyarországon, Ausztriában reméltek menedéket. A Vöröskereszt családegyesítő programja nyomán szülők és gyermekek találtak egymásra.
Március 15. a rendszerváltás jeles napja volt. A délelőtti hivatalos koszorúzások után több tízezres tömeg indult a Szabadság térre, hogy meghallgassák Cserhalmi Györgyöt és Csengey Dénest, a hajdani MDF képviselőjét. „A Magyar Televízió a miénk, Magyarország a miénk és nagyon fogunk vigyázni rá!” – skandálta a tömeg.
A Kossuth téren évtizedek óta nem látott sokaság gyülekezett, itt Orbán Viktor fideszes és Kis János SZDSZ-es képviselő mondott beszédet. A Bem szobornál tartott délutáni megemlékezésen már ott voltak a lengyel Szolidaritás képviselői is. Az esti fáklyás felvonulás résztvevői „Demokráciát, demokráciát!” jelszóval indultak a várba, ahol Sinkovits Imre és Bubik István szavait hallhatták: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”
A történelmi fordulatot nemcsak az emlékezet, hanem filmszalag is megőrizte. A Magyar Televízió Híradójának felvételeiből percről percre feleleveníthetők a rendszerváltás eseményei, amelyeket huszadik évfordulón a Memento’89 című sorozat idéz meg újra. A Közéleti Főszerkesztőség gondozásában készülő műsor a hét öt napján követi nyomon az egykori jövőformáló órákat.
„Az MTV archívuma egyedülálló kortörténeti dokumentumokat őriz, s nekünk kötelességünk megmutatni az ifjabb generációnak az újkori magyar történelem egyik legfontosabb időszakában készült felvételeket. A rövid bejátszások sokat elmondanak a korabeli Magyarországról, a politikai csatározásokon túl például a társadalmi összefogásról” – mondta Beke Mihály András, a műsor felelős szerkesztője.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.