Moszkvában lépett fel a Muzsikás együttes

Széki és szatmári, békási táncdallamok, kalotaszegi lassú és szapora mellett az Ani Maamin című zsidó ének is elhangzott a koncerten, amelyet a zsidó kulturális és oktatási programokkal foglalkozó Eskolot orosz egyesület szervezett.

A moszkvai Nagyszínnáz közelében lévő Masztyerszkaja klub zsúfolásig megtelt, de a színpad előtt többen végigtáncolták az estét. A klubban először lépett föl népzenei együttes. A közönség lelkesedése mindenkit meggyőzött arról, amit Hamari Dániel, az együttes szóvivője meg is jegyzett: talán nem kell újabb harminc évet várni arra, hogy a Muzsikás újra felléphessen Moszkvában. Sipos Mihály, a Kossuth- és Liszt-díjas együttes alapítója az MTI-nek először a Moszkvában bemutatott programról beszélt. „A magyar, román, cigány népzene megőrizte a hajdan virágzó, csodálatos máramarosi zsidó népzenét. Máramaros különlegesnek számít, mivel a nagy erdélyi fejedelmek megengedték, hogy ott a zsidók földet vásárolhassanak, és emiatt – mint sehol máshol a világon – Máramarosban kialakulhatott a zsidó parasztság gyönyörű zenéjével, táncaival. Ennek a nyomait találtuk meg annak idején, amikor az itt is bemutatott lemezünket készítettük” – mondta. Simon Zoltán, Kodály Zoltán tanítványa adott az együttesnek olyan kottákat, amelyekre Simon a nagy zeneszerző, népdalgyűjtő biztatására gyűjtött dallamokat jegyezte le. Ő ösztönözte a Muzsikást arra, hogy folytassák a zsidó népzenét megőrző cigányzenészek felkutatását. Sipos Mihály beszámolt arról is, hogy az erdélyi és kárpátaljai zsidó népzenei programmal rendszeresen fellépnek. Egy évvel ezelőtt egy New York-i ünnepségen például olyan dallamokat játszottak, amelyek a koncentrációs táborokba hurcoltak túlélését segítették. Franciaországban egy magyar származású fizikus mesélte el a zenésznek, hogy kilencévesen, amikor Bergen-Belsenben raboskodott, esténként, a lámpaoltás után az Ani Maamin című dalt énekelték. Ez erősítette őket abban, hogy ne veszítsék el a reményt. Sipos Mihály szerint a mai világban is, amikor nagyon sok érték megy veszendőbe, ismét csak a kultúra és jelképesen a dal segíti a túlélésben. „Énekeljünk tehát, tartsuk meg ezeket az értékeinket a saját kedvünkre, a saját életünket díszítsük föl” – fogalmazott. Hozzátette: meg kell őriznünk a hagyományainkat, hogy a következő nemzedékek létre tudják hozni saját kultúrájukat. „Én úgy nőttem föl, hogy az a szó, hogy zsidó soha sehol el nem hangzott. Tabu volt. Fontos, hogy a zsidó népzene segítse annak az identitását, akinek ez szívügye. Aki pedig kulturálisan közeledik, az megismerkedhessen ezzel a csodálatos kultúrával, és aki a mai kultúránkba akarja beépíteni ezt ilyen vagy amolyan módon, annak legyen mihez nyúlnia” – érvelt Sipos Mihály. „Ezért tartom fontosnak, hogy ezt a nagyon értékes zenét, amely természetesen érintkezik a magyar népzenével, elvigyük a világ különböző pontjaira, bemutatva ezeket a tükröződéseket, kapcsolatokat, utalva rá, hogy nekünk ez mennyire fontos, mert olyan volt a történelem. A borzasztó történelem, a holokauszt, amely megpróbálta ezt az egészet leradírozni, az embereket, a kultúrákat és mindent. Szerencsére az emberek egy része megmenekült, túlélte, és nagyon nagy szerencse, hogy a kultúra megmaradt, és újra lehet építeni” – hangsúlyozta Moszkvában a Muzsikás együttes alapítója.