Mohy Sándor: Borotválkozó önarckép, 1957. (az olajkép a Sapientia Alapítvány tulajdona)
Fotó: EMŰK
Az erdélyi festészet egyik legjelentősebb és legtermékenyebb alkotója volt Mohy Sándor festőművész, akinek alkotásaiból retrospektív kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) július 20-án. Az augusztus 20-ig látogatható tárlatot a művész születésének 120. évfordulóján rendezik.
2022. július 16., 11:062022. július 16., 11:06
A kárpátaljai Dercenből származó, majd Szatmárnémeti és Dés után Kolozsváron megtelepedő Mohy Sándor (1902–2001) festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) július 20-án, 15 órakor – közölte a sepsiszentgyörgyi intézmény.
A Mohy Sándor sajátos formanyelvében megfestett portrékat, önarcképeket, csendéleteket és tájképeket bemutató tárlat rendezője Bordás Beáta művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője.
A kiállítást Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Gazda József művészettörténész nyitja meg. Mohy Sándor az erdélyi festészet egyik legjelentősebb és legtermékenyebb alkotójaként, valamint meghatározó művészpedagógusként írta be nevét az erdélyi művészet történetébe.
„Születésének 120. évfordulóján az Erdélyi Művészeti Központban rendezett, mintegy hatvan alkotást felvonultató retrospektív tárlattal emlékezünk e kiváló művészre, betekintést nyújtva festészeti és grafikai munkásságába” – írták a szervezők.
utólag Litteczky Endre szatmári festő fedezte fel szobrászati alkotásait, majd az olajfestés technikájára tanította. Mohy Papp Aurél műtermébe is eljárt, aki segített megismertetni őt a nyilvánossággal. 1924 és 1925 nyarán a nagybányai szabadiskolában dolgozott, ahol Thorma János korrigálta műveit, majd 1925–1929 között a kolozsvári művészeti főiskola („Belle Arte”) festészeti szakán tanult.
1931-től a Szatmári Református Gimnázium óraadó tanára lett, majd 1937-ben a családjával Désre költözött, ahol rajztanári állást kapott az Andrei Mureşanu Líceumban. 1938–40 között átvette és újjászervezte a Szopos Sándor által alapított dési szabad festőiskolát, 1940-ben Désen megnyitotta első egyéni tárlatát.
Számos erdélyi folyóirat és napilap közölte művészeti írásait, ezekből egy válogatást a Műhelynapló című kötete (Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1981) tartalmaz.
Jelen kiállításra a Sapientia Alapítvány valamint a Székely Nemzeti Múzeum kollekciója mellett több hazai illetve magyarországi magángyűjteményből válogattunk, arra törekedve, hogy a bemutatott művek egyaránt szemléltessék a mintegy hét évtizedet felölelő gazdag életmű jelentős periódusait és a festő jellegzetes témáit is.
az egyik legizgalmasabb és kápráztató színei tekintetében is leglátványosabb önarcképe, a Borotválkozó önarckép (1957); a Banner Zoltán által írt monográfia címlapján szereplő Hegyvölgy utca festőállvánnyal (1971) vagy a monumentális Építők (1975).
Ezek mellett több kisméretű, intimebb hangulatú csendélet, kevésbé ismert portrék és tizenöt grafika (kompozíciós vázlatok, önálló rajzok) is megtekinthetőek a kiállításon. A tárlat további érdekessége, hogy több olyan atipikus festményt is bemutat az 1930-as évek szatmári és dési periódusaiból, amelyeken az ő megszilárdult, nagy kubusokból és színfoltokból építkező képeihez képest szokatlan ecsetkezelés és színharmóniák figyelhetőek meg.
Mintegy szobrászi erővel, nagy formákból és széles foltokból felépített képei a kubusos szerkesztési mód miatt a kubizmust juttatják eszünkbe, de méltatói konstruktivistának, sőt az ötvenes években formalistának is bélyegezték a művészt, aki valójában egyik irányzathoz sem tartozott, csupán határozottan és szilárdan, kiváló színérzékkel építette fel a realitásból ihletett látványt, amelyet kifejezően szögletes rajzzal és geometrikus formákkal stilizált. A kiállítás augusztus 20-ig, keddtől péntekig 10 és 18 óra, szombaton pedig 11 és 18 óra között látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!