Mindent a szemnek: kiállítások a magyar napokon

Számos kiállítást nyitottak meg a Kolozsvári Magyar Napok első hétvégéjén, felsorolni is nehéz lenne valamennyit. Elsőként a Markó Károly és követői című tárlatot nyitották meg a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában pénteken.

A közönséget Lucian Năstasă-Kovács, a múzeum igazgatója köszöntötte. Elmondta, legutóbb a 19. század második fele jeles magyarországi közéleti személyegeinek portréiból összeállított tárlatnak adott otthont a múzeum, ezúttal azonban a 19. század első feléből származó alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke a megnyitón kiemelte: a tárlaton szereplő három alkotás is a kolozsvári múzeum tulajdonában van, így azok bármikor megtekinthetők, külön értéket jelent ez a megyei önkormányzathoz tartozó kulturális intézmény számára.

Az idealista tájkép mestere

Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese ugyanakkor elmondta: a kiállítás három intézmény – a Magyar Nemzeti Galéria, a Kovács Gábor Gyűjtemény és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum – együttműködésének köszönhetően jött létre. Noha a képek többnyire olaszországi tájképek – Firenze különösen fontos város volt a magyar művészettörténetben a tájképfestészet megteremtőjeként számon tartott Markó Károly (1793–1860) pályafutásában –, az egyik képbe akár a Tordai-hasadékot is bele lehet látni.

Szücs kiemelte, korábban Markó Károly képeit nem lehetett látni Erdélyben, így maga a tárlat is művészettörténeti jelentőséggel bír. Hessky Orsolya és Fertőszögi Péter, a kiállítás két kurátora elmondta: a több mint 40 festményből álló tárlat átfogó képet ad Markó Károly munkásságáról, valamint a magyar tájképfestészet 19. századi állapotáról. Hessky többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállítás anyagában Markó tanítványainak festményei is fontos szerepet játszanak, így megfigyelhető, hogy a kezdeti idealista tájfestészet, hogyan alakult át fokozatosan realista tájképfestészetté. Vasile Radu, a kolozsvári múzeum tudományos tanácsának tagja Markót az „idealista tájkép mesterének\" nevezte. Hangsúlyozta: örvendetes. hogy a Bánffy-palota falait a hozzá illő és méltó 19. századi festmények díszíthetik.

Hit és művészet

Vasárnap, a Kolozvári Magyar Napokat megnyitó szentmisét követően Márton Áron életét és munkásságát idéző, magyar és román nyelvű pannókból álló szabadtéri kiállítás nyílt a Szent Mihály-templom bejárata előtt. A kiállítás nyolc tablója más-más nézőpontból világítja meg Márton Áron életét és korát. A vándorkiállítást Csíkszeredában, Nagyváradon, Torockón és Tusnádfürdőn is megtekinthette korábban a közönség. 2016-ban az egykori püspök születésének 120. évfordulója alkalmából a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság Márton Áron-emlékévet hirdetett, amelynek egyházi fővédnöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, világi fővédnöke pedig Áder János köztársasági elnök. A jelenleg a Szent Mihály-templom előtt megtekinthető kiállítás is az emlékév részeként jött létre.

Rögtön ezt követően az 55 kortárs magyar képzőművész Mária-ábrázolását bemutató Boldogasszony-kiállítás nyitotta meg kapuit a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 2. szám alatt. A kiállítást a csíksomlyói Szűz Mária-szobor ötszázadik évfordulójának ünnepére hozta létre a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A vándorkiállítás most először látható Kolozsváron.

A kortárs művészekre is gondoltak

Vasárnap délután ismét a Bánffy-palotában nyílt tárlat Válogatás kortás magyar művekből címmel. A Magyar Művészeti Akadémia által kiválasztott alkotások végső állomáshelye az Ungvári Múzeum lesz: az MMA a kárpátaljai közgyűjteménynek adományozza a műveket. Kuti Dénes, a tárlat kurátora elmondta: az MMA tagjai egy-egy alkotást adományoztak erre a célra. Valamennyi munka 50 egyéni kiállításnál többet megért képzőművészektől származik.

Hétfőn szintén a Bánffy-palotában, ezúttal a műemlék épület pincéjében került sor a 4. Mimesis Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivál megnyitójára. Mint arról beszámoltunk, a rendezvényt szervező Origo Egyesület a művészeti fesztivál mellett még több rendezvényt is szervez a magyar napokon: szintén hétfő délután került sor a Macskara című interaktív bábelőadásra Daróczi Ilona bábszínész előadásában, majd este Cseh Tamás és Turcsányi Sándor dalait adja elő Daróczy Ilona és Turcsányi Sándor Lonczi és Turpi – duettest címmel a belvárosi Insomnia kávézóban. Kedden 17 órakor ugyanott nyílik meg Dimenziószín címmel Losonczi Béla festészeti kiállítása.

A kiállítások sorában szintén érdekes színfolt lesz a Jókai (Napoca) utcában lévő Quadro Galéria kedden 18 órától nyíló Cluj70 című tárlat, amely az 1968–1972 közötti Kolozs megyei tárlatok „térbeli és időbeli sűrítménye\", egy mintaadó válogatás ezekből. „Az arányok megrajzolásához és a hangsúlyok megtartásához az említett periódus kiállítási katalógusai szolgáltak alapul. Válogatásunk az éves seregszemlék leggyakoribb szereplőitől vonultat fel alkotásokat, szem előtt tartva az akkori bíráló bizottságok szelekciós elveit. A kiállítási anyag összeállítása során törekedtünk arra, hogy – amennyiben lehetséges – a korabeli megyei tárlatokon szereplő művek kerüljenek bemutatásra. Ahol ez nem sikerült, olyan műveket választottunk, amelyek stílusukban, tematikájukban hasonlóak, így akár »elfogadottak« is lehettek volna\" – írják a tárlat összeállítói, Portik Blénessy Ágota, Székely Sebestyén György és Vécsei Hunor.