Fotó: Gozner Gertrud
2009. január 08., 23:362009. január 08., 23:36
A szakemberek szerint mindez nem véletlen, hiszen a múzeum több mint 50 ezer tárgyat őriz, ezekből nyolc részlegen legalább 43 ezret láthat a közönség. Mindemellett a gyűjteményt 50 ezer fényképfelvétel és 5000 diafelvétel, valamint 12 ezer szakfolyóirat gazdagítja. Az állomány gyarapításában döntő szerepet játszott az 1940–70-es években ifj. Kós Károly néprajzkutató, Kós Károly építész fia.
„Sajnálatos, hogy mindez kevésbé a romániai, inkább a külföldi látogatók számára vonzó” – teszi hozzá Daniela Şerdan-Orga, aki szerint az elmúlt évben az intézmény kiállítótermeit, illetve a Romulus Vuia néprajzkutató által 1929-ben alapított szabadtéri részleget megtekintő 50–60 ezer látogatónak csak egyharmada belföldi, kétharmada külföldről érkezett turista volt. „Mi, romániaiak talán közelebbről ismerjük a hazai román, magyar, szász, sváb vagy cigány hagyatékot, vagy legalább annak egy részét, a külföldiek számára viszont újdonság. De jó jel, hogy mostanában egyre több fiatal házaspár kereszteli gyermekét a Hójában levő szabadtéri részlegen őrzött 17. századi műemlék fatemplomban” – magyarázza a múzeum munkatársa, aki szerint a külföldi érdeklődésnek köszönhető, hogy a múzeumban februárig még látogatható a Dolomit-hegységbeli archaikus maszkokat és szokásokat bemutató kiállítás.
Emellett erdélyi háziszőttes ruhák, terítők és szőnyegek, a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben, a halászatban, a méhészetben, a borászatban és a pálinkafőzésben használt eszközök, kézművesmesterségeknél nélkülözhetetlen szerszámok, míves pásztorbotok, lőporszaruk sorjáznak a kérői református gyülekezet kis asztalosműhelyéből kinőtt Meander Kft. által 2005–2006-ban gömbfából készített rusztikus tárlókban. „Mindez a mindenkoron magára utalt falusi ember ötletességének és szépérzékének bizonyítéka. Hogy mindebből mi a legértékesebb? Minden. Nem lehet különbséget tenni” – esküszik Daniela Şerdan-Orga.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok