Minden kincset ér az Erdélyi Néprajzi Múzeumban

A szakemberek szerint mindez nem véletlen, hiszen a múzeum több mint 50 ezer tárgyat őriz, ezekből nyolc részlegen legalább 43 ezret láthat a közönség. Mindemellett a gyűjteményt 50 ezer fényképfelvétel és 5000 diafelvétel, valamint 12 ezer szakfolyóirat gazdagítja. Az állomány gyarapításában döntő szerepet játszott az 1940–70-es években ifj. Kós Károly néprajzkutató, Kós Károly építész fia.

„Sajnálatos, hogy mindez kevésbé a romániai, inkább a külföldi látogatók számára vonzó” – teszi hozzá Daniela Şerdan-Orga, aki szerint az elmúlt évben az intézmény kiállítótermeit, illetve a Romulus Vuia néprajzkutató által 1929-ben alapított szabadtéri részleget megtekintő 50–60 ezer látogatónak csak egyharmada belföldi, kétharmada külföldről érkezett turista volt. „Mi, romániaiak talán közelebbről ismerjük a hazai román, magyar, szász, sváb vagy cigány hagyatékot, vagy legalább annak egy részét, a külföldiek számára viszont újdonság. De jó jel, hogy mostanában egyre több fiatal házaspár kereszteli gyermekét a Hójában levő szabadtéri részlegen őrzött 17. századi műemlék fatemplomban” – magyarázza a múzeum munkatársa, aki szerint a külföldi érdeklődésnek köszönhető, hogy a múzeumban februárig még látogatható a Dolomit-hegységbeli archaikus maszkokat és szokásokat bemutató kiállítás.

Emellett erdélyi háziszőttes ruhák, terítők és szőnyegek, a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben, a halászatban, a méhészetben, a borászatban és a pálinkafőzésben használt eszközök, kézművesmesterségeknél nélkülözhetetlen szerszámok, míves pásztorbotok, lőporszaruk sorjáznak a kérői református gyülekezet kis asztalosműhelyéből kinőtt Meander Kft. által 2005–2006-ban gömbfából készített rusztikus tárlókban. „Mindez a mindenkoron magára utalt falusi ember ötletességének és szépérzékének bizonyítéka. Hogy mindebből mi a legértékesebb? Minden. Nem lehet különbséget tenni” – esküszik Daniela Şerdan-Orga.