Fotó: Gozner Gertrud
2009. január 08., 23:362009. január 08., 23:36
A szakemberek szerint mindez nem véletlen, hiszen a múzeum több mint 50 ezer tárgyat őriz, ezekből nyolc részlegen legalább 43 ezret láthat a közönség. Mindemellett a gyűjteményt 50 ezer fényképfelvétel és 5000 diafelvétel, valamint 12 ezer szakfolyóirat gazdagítja. Az állomány gyarapításában döntő szerepet játszott az 1940–70-es években ifj. Kós Károly néprajzkutató, Kós Károly építész fia.
„Sajnálatos, hogy mindez kevésbé a romániai, inkább a külföldi látogatók számára vonzó” – teszi hozzá Daniela Şerdan-Orga, aki szerint az elmúlt évben az intézmény kiállítótermeit, illetve a Romulus Vuia néprajzkutató által 1929-ben alapított szabadtéri részleget megtekintő 50–60 ezer látogatónak csak egyharmada belföldi, kétharmada külföldről érkezett turista volt. „Mi, romániaiak talán közelebbről ismerjük a hazai román, magyar, szász, sváb vagy cigány hagyatékot, vagy legalább annak egy részét, a külföldiek számára viszont újdonság. De jó jel, hogy mostanában egyre több fiatal házaspár kereszteli gyermekét a Hójában levő szabadtéri részlegen őrzött 17. századi műemlék fatemplomban” – magyarázza a múzeum munkatársa, aki szerint a külföldi érdeklődésnek köszönhető, hogy a múzeumban februárig még látogatható a Dolomit-hegységbeli archaikus maszkokat és szokásokat bemutató kiállítás.
Emellett erdélyi háziszőttes ruhák, terítők és szőnyegek, a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben, a halászatban, a méhészetben, a borászatban és a pálinkafőzésben használt eszközök, kézművesmesterségeknél nélkülözhetetlen szerszámok, míves pásztorbotok, lőporszaruk sorjáznak a kérői református gyülekezet kis asztalosműhelyéből kinőtt Meander Kft. által 2005–2006-ban gömbfából készített rusztikus tárlókban. „Mindez a mindenkoron magára utalt falusi ember ötletességének és szépérzékének bizonyítéka. Hogy mindebből mi a legértékesebb? Minden. Nem lehet különbséget tenni” – esküszik Daniela Şerdan-Orga.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok