Fotó: Gozner Gertrud
2009. január 08., 23:362009. január 08., 23:36
A szakemberek szerint mindez nem véletlen, hiszen a múzeum több mint 50 ezer tárgyat őriz, ezekből nyolc részlegen legalább 43 ezret láthat a közönség. Mindemellett a gyűjteményt 50 ezer fényképfelvétel és 5000 diafelvétel, valamint 12 ezer szakfolyóirat gazdagítja. Az állomány gyarapításában döntő szerepet játszott az 1940–70-es években ifj. Kós Károly néprajzkutató, Kós Károly építész fia.
„Sajnálatos, hogy mindez kevésbé a romániai, inkább a külföldi látogatók számára vonzó” – teszi hozzá Daniela Şerdan-Orga, aki szerint az elmúlt évben az intézmény kiállítótermeit, illetve a Romulus Vuia néprajzkutató által 1929-ben alapított szabadtéri részleget megtekintő 50–60 ezer látogatónak csak egyharmada belföldi, kétharmada külföldről érkezett turista volt. „Mi, romániaiak talán közelebbről ismerjük a hazai román, magyar, szász, sváb vagy cigány hagyatékot, vagy legalább annak egy részét, a külföldiek számára viszont újdonság. De jó jel, hogy mostanában egyre több fiatal házaspár kereszteli gyermekét a Hójában levő szabadtéri részlegen őrzött 17. századi műemlék fatemplomban” – magyarázza a múzeum munkatársa, aki szerint a külföldi érdeklődésnek köszönhető, hogy a múzeumban februárig még látogatható a Dolomit-hegységbeli archaikus maszkokat és szokásokat bemutató kiállítás.
Emellett erdélyi háziszőttes ruhák, terítők és szőnyegek, a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben, a halászatban, a méhészetben, a borászatban és a pálinkafőzésben használt eszközök, kézművesmesterségeknél nélkülözhetetlen szerszámok, míves pásztorbotok, lőporszaruk sorjáznak a kérői református gyülekezet kis asztalosműhelyéből kinőtt Meander Kft. által 2005–2006-ban gömbfából készített rusztikus tárlókban. „Mindez a mindenkoron magára utalt falusi ember ötletességének és szépérzékének bizonyítéka. Hogy mindebből mi a legértékesebb? Minden. Nem lehet különbséget tenni” – esküszik Daniela Şerdan-Orga.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok