A püspökség a napokban adja postára a meghívókat, az eseményre mintegy négyszáz meghívott vendéget várnak. Janus Pannoniust a pécsi székesegyház altemplomában Dulánszky Nándor püspök mellett helyezik végső nyugalomra. A temetést emlékkonferencia és püspöki szentmise előzi meg, de már egy nappal korábban bárki leróhatja kegyeletét a bazilikában felállított ravatal előtt. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága mandulafát ültet a költő tiszteletére, és több vele kapcsolatos kiállítás is nyílik Pécsett.
Janus Pannonius csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel, a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszik, hogy a költő csontjait találták meg. A csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel a kutatók. Mátyás király és Vitéz János 1465 márciusában a pécsi püspököt küldte II. Pálhoz megválasztását üdvözlendő. Ez volt Janus Pannonius karrierjének csúcsa, pár év múlva kegyvesztetté vált: mikor Mátyás békét kötött a török szultánnal, Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult a királlyal, Hunyadi egykori vezérkarával, a hajdani törökverő vezérekkel összeesküdtek megbuktatására. Mátyás azonban rajtuk ütött, így Janus 1471 novemberében a felvidéki Léva mellől püspökségébe menekült, majd 1972. március 15-én elhagyta Pécset, és Itália felé vette útját. Az évek óta tüdőbajban szenvedő humanista költő útközben tüdőgyulladást kapott, és a Zágráb feletti Medvevárában meghalt. Janus Pannoniust ott temették el egy Remete nevű pálos kolostorban, később azonban egy híve exhumáltatta, és Pécsre vitette. Kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás a püspököt megillető temetését el nem rendelte.
Arra a kérdésre, hogy mi alapján azonosították az antropológusok a sírban talált maradványokat, Kárpáti Gábor régész korábban az MTI-nek elmondta: a csont alapján megállapított életkor, a magasság, valamint a betegségek, amelyben az elhunyt szenvedett, mind megfelelt annak, amit Janus önmagáról írt. A sír helye, a kátránynyomok, a pápai bulla, valamint az antropológusok szakvéleményei is alátámasztják, hogy 17 évvel ezelőtt valóban Janus Pannonius nyughelyére bukkantak.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.