Megemlékezés Ady Endre szülőfalujában

A 22. Érmindszenti Zarándoklatot több, magas rangú vendég tisztelte meg jelenlétével: L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, de megjelent Magyarország kolozsvári, illetve beregszászi főkonzulja is, Gaál András Levente közigazgatási és igazságügyi államtitkár üzenetét pedig Nemes Csaba politikai tanácsadó tolmácsolta.

Az Ady-emlékháznál szervezett megemlékezés előtt ökumenikus istentiszteletet tartottak, melynek keretében Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök és Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök hirdetett igét. L. Simon László szerint „Ady a magyar, legfőképpen pedig az erdélyi magyar sors, az elfogyó emlékezet szimbóluma”. Szándékosan próbálnak ugyanis elfeledtetni velünk dolgokat, Ady pedig figyelmeztet – ő a hazaszeretet ébresztője, a felelős, korszerű nemzeti politizálás megtestesítője, aki ki meri mondani azt, amit mi nem merünk. Szili Katalin Adyhoz csatlakozva – akiben szerinte „az utolsó eleven magyar jajveszékelt” – tette fel a kérdést, hogy kényszerű beletörődéssel kell-e viselnünk „a világserpenyő változásait”?

Úgy vélte, össze kell fognunk, mert csakis így válhatunk saját sorsunk alakítóivá. Mint rámutatott, Ady egyszerre volt magyar és európai, aki mindent el akart mondani, ami egy mai magyart is hajthat. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszéde elején felelevenítette az Ady születésének századik évfordulója alkalmából – az ébredező ellenállás évében – 1977-ben tartott zarándoklatot. Akkor a Szekuritáté ügynökeinek jelenlétében zajlott az ünnepség. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a titkosszolgálati dossziékban a mai napig megtalálhatók a jelentések arról, hogy kik vettek részt, és mit mondtak.

Visszaemlékezésében az EP-alelnök kitért a szabadulás esztendejében, 1990-ben szervezett első szabad zarándoklatra, majd felidézte a 2002-es évet is, amelyet a „kisiklatás évének” nevezett. Tőkés szerint ekkor „lopták el” ugyanis a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyertes pályázatát, és hiúsították meg az érmindszenti kulturális központ és termálfürdő megvalósulását. Örömét fejezte ki, hogy 2011-re újra együtt, a politikai pártálláson felülemelkedve emlékezhetnek meg Ady Endréről. Az ünnepség keretében három költő méltatta a nagy elődöt – Oláh András mátészalkai és Nagy Zsuka nyíregyházi alkotón kívül a Szatmár megyei G. Katona József olvasta fel saját, Adyhoz kötődő írását. Muzsnay Árpád főszervező, EMKE-alelnök elmondta: jövőre ismét kerek évfordulót ünnepelhetünk (Ady születésének 135. évfordulóját), melynek alkalmából irodalmi konferenciát szerveznek, és valószínűleg egy kötetet is megjelentetnek majd.