Makai Beáta „testközelből” mesél az Arany Medve díjas film forgatásáról

Rendkívül egyedi, érdekes volt az Enyedi Ildikó által rendezett, a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinálé) a legjobb alkotásnak járó Arany Medve díjjal kitüntetett Testről és lélekről forgatása – mondta el a Krónika megkeresésére Makai Beáta, aki gyártási asszisztensként dolgozott a film előkészületeiben. A csíkszeredai származású, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakán 2009-ben végzett fiatal szakember úgy nyilatkozott, az is különleges volt, hogy ennyire empatikus rendezővel és jó stábbal dolgozhatott együtt, ugyanakkor az sem volt mindennapi, hogy szarvasokkal is forgattak jeleneteket.

Forgatás a „menekülő típusú” vadállattal

A díjnyertes film az álom és a valóság, a test és a lélek kettősségéről mesél különleges módon. A történet két félénk, visszahúzódó személyiségről szól, akiket az köt össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják: szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást. Makai Beáta arra is kitért, nemcsak a rendező, de az operatőr, valamint a két főszereplő munkáját és természetesen a film látványvilágát is elismeréssel illette a szakma és a közönség a Berlinálén. Külön érdekesség, hogy a férfi főszereplő, Morcsányi Géza, aki élete első filmszerepét alakította, dramaturg, műfordító, a Magvető Kiadó igazgatója volt.

A női főszereplőről, Borbély Alexandráról Makai Beáta elmondta, az általa alakított filmbeli karakter szöges ellentéte a színésznő egyéniségének, így emiatt is nagyon érdekes volt a munka. Az már a film előzeteséből is kiderül, hogy a különleges látványvilág fontos elemei a szarvasok. Enyedi Ildikó korábban úgy nyilatkozott, sok mindennel rá kellett segíteni, hogy „személyekként” és ne meglesett, erdőben élő vadállatokként láttassák a szarvasokat a szerelmes filmben, amelyben a két, egészen más okból gátlásos ember megpróbál közeledni egymáshoz.

„A filmben megjelenő szarvasok Horkai Zoltán állattréner példányai voltak, amelyeket különböző módszerekkel kellett rávenni a tavaly téli forgatáskor, hogy azt tegyék, amit a forgatókönyv elvár tőlük” – ecsetelte Makai Beáta.

Horkai Zoltán, aki arra készíti fel az állatait, hogy filmekben, reklámfilmekben tűnjenek fel állatszereplőkként, azt nyilatkozta, számára nagyon nagy kihívás volt ez a forgatás, ugyanis a szarvas nemhogy nem háziasított állat, de még a vadállatokból is a „rosszabbik”, ugyanis menekülő típus, így gondolkodása sokkal lassúbb, mint egy ragadozónak.

Makai Beáta elmesélte, a magyarországi Bükkben forgatták a szarvasos jeleneteket 10 napig, azelőtt sokáig vártak arra, hogy hó essen. „Két szarvastehén és egy szarvasbika szerepel a filmben. Figyelemeltereléssel, etetéssel, az egyik tehén esetében meg kisborjával lehetett irányítani az állatokat. Abban a jelenetben például, ahol a két szarvas közel kerül egymáshoz, csokival kellett bekenni a szarvestehén bőrét, hogy a bika megnyalogassa” – mesélte a gyártási asszisztens.

A vágóhíd mint a mai társadalom modellje

A Testről és lélekről szerény film akar lenni, amelyben az alkotónak nem az a szándéka, hogy „szózatot intézzen a nézőhöz”, hanem csak „finoman élni hagyja a vásznon a két főszereplőt, és megmozdítson valamit a néző szívében” – nyilatkozta a rendező. Enyedi Ildikó úgy fogalmazott, a kevéssé „emberbarát” mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak, ezt mutatja fel a Testről és lélekről című alkotás. A történet egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr – egy középkorú férfi és egy fiatal nő – kapcsolatát mutatja be.

Enyedi Ildikó kiemelte, hogy filmjében nincs semmi „ezoterikus” és önmagáért való stílusmutatvány. Azt akarták elmesélni, hogy miként birkózik meg két ember egy helyzettel, amely arra kényszeríti őket, hogy kilépjenek megszokott, biztonságos, védett környezetükből, és kockázatot vállaljanak az igazi, „teljes életért”. A vágóhíd a mai társadalom „modelljét” képviseli, de nem egy „lekoszlott kelet-európai hely”, hanem „takaros, tiszta, jól szervezett, automatizált, ám embertelen munkahely”, ahol egyáltalán nem fontos, hogy mi történik az ott dolgozó emberekben.

Ez a helyszín jó kiindulópont annak megmutatására, hogy miért annyira zárkózottak az emberek; a környezetük miatt, amely nem ösztönzi őket arra, hogy teljes életet éljenek – mondta a rendező. A vágóhíd ellenpontja az álombéli erdő, ahol ugyan nehéz fennmaradni, mert kemény, hideg és táplálékban szegény, de lehetőséget ad a teljes életre. A vágóhídra hurcolt szarvasmarháknak pedig az erdőben élő szarvasok a „szabad fivérei és nővérei” – mondta Enyedi Ildikó.

A rendező bevallotta, hogy sírt a berlini premieren, és úgy érezte, hogy a közönségből filmje hatására „az emberi melegség hatalmas hulláma” áradt. A Testről és lélekről az Arany Medve mellett a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (Fipresci) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinálén. Ezzel az alkotással nyitják meg február 26-án Budapesten a 3. Magyar Filmhetet, a magyarországi mozikban március 2-ától vetítik. A film világforgalmazójánál, a berlini Films Boutique-nál az MTI érdeklődésére vasárnap elmondták, hogy már 35 országban állapodtak meg forgalmazókkal a Testről és lélekről bemutatásáról. Azonban „ez még az Arany Medve elnyerése előtti adat” – tették hozzá.