Fotó: MTI
Magyar királyok koronázási érmeiből nyílik kiállítás pénteken az Erdélyi Történeti Múzeumban, Kolozsváron. A kiállításon 24 magyar király és királyné koronázása alkalmára vert, vagy koronázását megörökítő érmek mellett a magyar Szent Korona eredeti technikával készült másolatát is megtekintheti a közönség.
2017. november 23., 23:122017. november 23., 23:12
Gazdac Alföldy Ágnes, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, hogy mintegy háromszáz koronázási érmet mutatnak be, amelyek fele a kolozsvári múzeum gyűjteményéből származik, a másik felét pedig a budapesti Nemzeti Múzeumból kölcsönözték. A mohácsi csatában meghalt II. Lajos volt az első magyar király, akinek a koronázására ilyen érmet vertek. Ezután az 1564-től uralkodó Miksa és az őt követő valamennyi Habsburg király veretett koronázási érmeket – emlékeztetett.
Az érmek egy részét a koronázási ceremónia keretében az uralkodó ajánlotta fel az egyháznak, másik részét pedig a koronázás megörökítésére verették az esemény után. Készültek ugyanakkor koronázási zsetonok is, amelyeket a ceremónia végeztével az uralkodó az ünneplő tömeg közé szórt.
Gazdac Alföldy Ágnes elmondta, a zsetonok általában parányi méretűek, de az érmek között tekintélyes méretűek is akadnak. Hogy a közönség jól láthassa ezeket, az érmek egy részét kinagyítva, illusztrációkon is szemügyre lehet venni. A kurátor megjegyezte, a koronázási érmekből általában többet is megőriztek.
Hozzátette: néhány éve indult egy program a különböző európai gyűjteményekben fellelhető koronázási érmek felkutatására. Ekkor derült ki, hogy a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumé az egyik leggazdagabb ilyen gyűjtemény.
A románul és magyarul feliratozott kiállítás ugyanakkor a szent korona történetébe és a koronázás ceremóniájába is betekintést nyújt. A kiállítás teljes időtartama alatt (2018. január 24-ig) megnézhető az a románul feliratozott dokumentumfilm is, amelyet a Lendület kutatócsoport készített a Szent Korona történetéről. A kiállítás keretében egy olyan eredeti koronázási pálca is megtekinthető lesz, amelyet I. Ferenc király megkoronázásakor a koronázási ceremóniát vezető udvarmester használt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!