
A Duna holtágán és a budai hegyekben is forog Fliegauf Bence új filmje, a Liliom ösvény, amelyben anya és kisfia szembesül élet és halál kérdéseivel egy mesékkel teleszőtt belső utazás során.
2014. augusztus 24., 21:162014. augusztus 24., 21:16
A film felvételei július végén kezdődtek, és előreláthatólag szeptemberig tartanak – mondta el a Csak a szél és a Dealer című díjnyertes alkotások rendezője az MTI-nek. A szinopszis szerint amikor a film főszereplőjének, Rebekának az anyja meghal, Rebeka felkutatja rég nem látott apját, és visszatér gyerekkora színhelyére. Kisfiát, Danit pedig meséin keresztül avatja be a múlt sötét emlékeibe.
„Dani világképe – korának megfelelően – mágikus: a halál-születés, képzelet-valóság kérdései foglalkoztatják. Rebeka szimbiotikus kapcsolatban van Danival, így hát nincs más választása, minthogy ő is szembenézzen ezekkel a kérdésekkel. Amikor ők ketten rálépnek a Liliom ösvényre, akkor még nem tudják, hogy mi vár rájuk. Egy titokzatos, nagyvárosi beavatástörténetbe csöppennek” – fogalmazott a forgatás előtt Fliegauf Bence, aki ezúttal is maga írta filmje forgatókönyvét.
A filmbeli kisfiút Sótonyi Bálint alakítja. A megfelelő szereplő után iskolákban kutattak, végül azért őt választották ki Lovasi Zoltán operatőrrel, mert „Bálintból a természetes gyermeki bájon túl valami zavarba ejtő mélység is árad” – magyarázta a rendező. Az anyát Stefanovics Angéla játssza, a Pintér Béla-társulat tagja, akinek Fliegauf „régóta csendes tisztelője”.
A filmben anya és fia belemerülnek a csodákkal és titkokkal teli hétköznapokba. „Amikor egy gyerek szembetalálkozik az elmúlással, akkor nekünk meg kell szelídítenünk a halált úgy, hogy a gyerek megértse mit jelent az. Nem félhetünk, mert ha félünk, akkor a gyerek még jobban fog félni. Ilyenkor nincs más választás: bármennyire nehezünkre esik is, felnőtté kell válnunk. Ez sokszor nem könnyű” – fejtette ki Fliegauf Bence. A Liliom ösvényt többek között a budai hegységben, Csillebércen forgatják, ehhez a helyhez ugyanis különösen kötődik a rendező.
„Az itteni utcák inkább ösvények, ráadásul szűkek, mint egy sikátor azzal a különbséggel, hogy nem falak határolják, hanem egy fenséges erdő” – festette le. A film zenei világával kapcsolatban arról beszélt, hogy néhány korábbi munkájához hasonlóan a zörejek, az atmoszféra és a zene között nem lesz nagy különbség végül. „Kellő tisztelettel próbálok majd bánni környezetünk hangjaival, a víz, a szél, az éjszaka csendje, az aluljárók lüktetése, az állatok titokzatos hangjai zenei módon fognak megjelenni a filmhangban, a hangszerek pedig atmoszférikusan, zörej szerűen szólalnak majd meg” – mesélte.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!