
A Duna holtágán és a budai hegyekben is forog Fliegauf Bence új filmje, a Liliom ösvény, amelyben anya és kisfia szembesül élet és halál kérdéseivel egy mesékkel teleszőtt belső utazás során.
2014. augusztus 24., 21:162014. augusztus 24., 21:16
A film felvételei július végén kezdődtek, és előreláthatólag szeptemberig tartanak – mondta el a Csak a szél és a Dealer című díjnyertes alkotások rendezője az MTI-nek. A szinopszis szerint amikor a film főszereplőjének, Rebekának az anyja meghal, Rebeka felkutatja rég nem látott apját, és visszatér gyerekkora színhelyére. Kisfiát, Danit pedig meséin keresztül avatja be a múlt sötét emlékeibe.
„Dani világképe – korának megfelelően – mágikus: a halál-születés, képzelet-valóság kérdései foglalkoztatják. Rebeka szimbiotikus kapcsolatban van Danival, így hát nincs más választása, minthogy ő is szembenézzen ezekkel a kérdésekkel. Amikor ők ketten rálépnek a Liliom ösvényre, akkor még nem tudják, hogy mi vár rájuk. Egy titokzatos, nagyvárosi beavatástörténetbe csöppennek” – fogalmazott a forgatás előtt Fliegauf Bence, aki ezúttal is maga írta filmje forgatókönyvét.
A filmbeli kisfiút Sótonyi Bálint alakítja. A megfelelő szereplő után iskolákban kutattak, végül azért őt választották ki Lovasi Zoltán operatőrrel, mert „Bálintból a természetes gyermeki bájon túl valami zavarba ejtő mélység is árad” – magyarázta a rendező. Az anyát Stefanovics Angéla játssza, a Pintér Béla-társulat tagja, akinek Fliegauf „régóta csendes tisztelője”.
A filmben anya és fia belemerülnek a csodákkal és titkokkal teli hétköznapokba. „Amikor egy gyerek szembetalálkozik az elmúlással, akkor nekünk meg kell szelídítenünk a halált úgy, hogy a gyerek megértse mit jelent az. Nem félhetünk, mert ha félünk, akkor a gyerek még jobban fog félni. Ilyenkor nincs más választás: bármennyire nehezünkre esik is, felnőtté kell válnunk. Ez sokszor nem könnyű” – fejtette ki Fliegauf Bence. A Liliom ösvényt többek között a budai hegységben, Csillebércen forgatják, ehhez a helyhez ugyanis különösen kötődik a rendező.
„Az itteni utcák inkább ösvények, ráadásul szűkek, mint egy sikátor azzal a különbséggel, hogy nem falak határolják, hanem egy fenséges erdő” – festette le. A film zenei világával kapcsolatban arról beszélt, hogy néhány korábbi munkájához hasonlóan a zörejek, az atmoszféra és a zene között nem lesz nagy különbség végül. „Kellő tisztelettel próbálok majd bánni környezetünk hangjaival, a víz, a szél, az éjszaka csendje, az aluljárók lüktetése, az állatok titokzatos hangjai zenei módon fognak megjelenni a filmhangban, a hangszerek pedig atmoszférikusan, zörej szerűen szólalnak majd meg” – mesélte.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!