TIFF másként. A filmfesztivál idei kiadása is igazi élményt nyújt a kolozsvári közönségnek
Fotó: Tiff.ro
Friss alkotásokkal zajlanak a magyar napok a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei kiadásán, mely óvintézkedések közepette is garantálja az igazi élményt. A valóságtól elrugaszkodott témájú, sci-finek is beillő Éden története a járvány közepette már-már realitássá változott.
2020. augusztus 06., 19:172020. augusztus 06., 19:17
2020. augusztus 06., 19:392020. augusztus 06., 19:39
Kicsit kisebb, kicsit másabb, de továbbra is igazi élményt nyújt a mozi szerelmeseinek a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF). A koronavírus-járvány miatt június elejéről augusztus elejére tolódott szemle az új helyzet közepette is hozza a tőle megszokott profizmust, ha a pandémia közepette valaki fesztivált akar rendezni, a TIFF szervezőiről példát vehet.
A közönség hamar alkalmazkodott az új rendszerhez, egymástól távolságot tartva állja ki a sort, teszi fel a maszkot, rutinosan áll be a testhőmérsékletet-mérő berendezés elé. És beül az egymástól kellő távolságra elhelyezett székek egyikébe, hogy kilépve a cseppet sem szívderítő valóságból belefeledkezzen a film világába. Kocsis Ágnes magyarországi rendező új filmje, az Éden erre alig adott alkalmat.
Az alkotást szerdán este láthatta a kolozsvári közönség a TIFF magyar nap szekciója keretében. Az Apáczai-gimnázium udvarán zajló vetítés szinte telt házas volt, és bár a belvárosi iskolaudvarokon berendezett új szabadtéri helyszínek nem vetekedhetnek a mozik kényelmével vagy a Szamos-part romantikájával, a betonudvart feledtették a nézőtér felett röpködő sirályok. Mediterrán hangulatot csempésztek a kolozsvári éjszakába, akár az idén elmaradt adriai nyaralásért is kárpótolva.
Az Éden vetítése az Apáczai-gimnázium udvarán kialakított moziteremben
Fotó: Tiff.ro
Az Éden sem ért véget éjfél előtt, és távozásunkkor ott kanyargott a sor a következő filmre várva.
Kocsis Ágnes filmjének főszereplője, Nagy Éva neve alapján átlagember is lehetne, mégsem az. Különleges betegségben szenved: mindenre allergiás, ami a modern világ tartozéka, a kémiai anyagoktól kezdve az elektromos kütyükig, rádióhullámokig.
Az űrszerkóban mászkáló főszereplő allergiás a modern világra
Fotó: Szinhaz.org
Utóbbi miatt áll perben egy hatalmas céggel, ugyanis hiába szigetelődött el minden kényelmet mellőzve cellaszerű otthonába, a szomszéd tömbházra felszerelt antennák által kibocsátott rádióhullámok miatt rohamok gyötrik. Ezeket egy neves klinika szakemberei próbálják enyhíteni úgy, hogy közben kísérleti egérnek használják. Valódi empátia csak Andrásban, az alperes cég által felbérelt pszichiáterben ébred iránta, ami idővel szerelemmé alakul.
A szövegcentrikus mozit a metaforikus képek teszik lenyűgözővé, így a nézőnek fel sem tűnik, hogy két és fél órája ül a képernyő elé szegezve. Az űrszkafanderben járkáló Éva és a külvilág, a hideg fémek uralta otthon és a természet zöldje közötti ellentét még erősebbé teszi a mondanivalót, akárcsak a beilleszkedési kísérlet helyszínéből a földgolyóvá táguló zárókép, mely a kisember tragédiájából az egész emberiségre kiható környezeti katasztrófává nő.
Az Éden az emberi magány metaforája, jelentette ki a vetítést követő beszélgetésen a rendező, aki elmondása szerint minden filmjében ezt a témát járja körül. Harmadik mozijában azt boncolgatta, hogy mit tesz az emberrel a teljes izoláció, a valódi szeretet hiánya, mennyire fontosak számunkra az emberi kapcsolatok, illetve milyen kölcsönhatásban állunk a minket körülvevő világgal, a természettel.
Kocsis Ágnes tíz éve, előző filmje, a Pál Adrienn készítése előtt kezdte el írni az Éden forgatókönyvét, de elkészültét produkciós gondok késleltették, csak 2016-ban kezdődött a forgatás.
Oana Giurgiu koproducer, Kocsis Ágnes rendező és Maja Roberti színész a vetítés utáni beszélgetésen
Fotó: Tiff.ro
„Európában nem lehet egymás nélkül filmet készíteni, Magyarország és Románia jól együttműködik ezen a téren” – mondta a koproducer, kiemelve, hogy a filmben erdélyi színészek is szerepelnek, többek között az Évára vigyázó testvért alakító Bocskor-Salló Lóránt marosvásárhelyi vagy az egyik orvost játszó Katona László székelyudvarhelyi színművész.
Az András kislányát, Lizát megformáló Maja Roberti tudott angolul, így a többnyelvűség nem okozott kihívást számára, holott ez volt az első szerepe, mondta el a kolozsvári vetítésen a gyerekszínész.
A hagyományokhoz híven idén is vetítenek magyar filmeket a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
Kocsis Ágnes remekműve mellett a TIFF-en több új magyar film is bemutatkozik. Szász Attila rendező az Örök tél után új filmjében, az Apró mesékben második világháborús történetet mond el, a háború utáni zűrzavaros állapotokat láttatja.
Erdélyi rendező is szerepel a kolozsvári szemlén, Visky Ábel, a 2013-as helyi verseny nyertese Mesék a zárkából című dokumentumfilmjével állt ki a kincses város közönsége elé. Dokumentumfilm Szabó Réka A létezés eufóriája című mozija is, amely egy 90 éves holokauszt-túlélőt mutat be, aki a saját életéből ihletődött performanszban vesz részt.
Jelenet az Akik maradtak című, Oscar-díjra jelölt magyar filmből
Fotó: Akik maradtak
A TIFF-en Tóth Barnabás Akik maradtak című, a tavaly a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölt alkotása, Boldizsár Márk modern Drakula-mozija, a Drakulics elvtárs, illetve az Erdélyben forgatott Valan – Az utolsó hívás is megtekinthető, bár utóbbiakat már láthatta a kolozsvári mozilátogató közönség. A magyar filmek mellett a román mezőny is erős, és többnyire az alkotók is jelen vannak a vasárnap záruló kolozsvári filmszemlén.
Rendhagyó lesz a pénteken kezdődő Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), ugyanis a kolozsvári szemle 19. kiadása a mozikból az iskolaudvarokra költözik. A külföldi meghívottak helyett idén a hazai filmtermésé lesz a főszerep.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!