Fotó: Kincses Kolozsvár Egyesület
Negyven kortárs magyar zeneszerző 77 egyházi alkotása csendül fel hat nap alatt Kolozsvár kilenc templomában, liturgikus keretek között vagy koncert formájában a Magyar Egyházzenei Fórum keretében.
2022. augusztus 13., 13:252022. augusztus 13., 13:25
2022. augusztus 13., 13:522022. augusztus 13., 13:52
A 13. Kolozsvári Magyar Napok társrendezvényeként megszervezett fórum augusztus 12–17. között várja az érdeklődőket. A rendezvénynek a Vallásszabadság Házában péntek délután tartott ünnepélyes megnyitóján részt vettek a magyar történelmi egyházak vezetői, akik egyben a rendezvény fővédnökei is. Gergely Balázs, a KMN főszervezője elmondta: a rendezvény a hídépítés szándékával jött létre, a fórum pedig
„Kolozsvár méltán lehet szülővárosa egy ilyen rendezvénynek, nem csupán a felekezeti sokszínűség miatt, hanem azért is, mert a teljesség igénye nélkül három olyan neves kortárs magyar zeneszerző, karmester tanult, élt és alkotott itt, mint Orbán Gyögy, Selmeczi György és Gyöngyösi Levente” – hangoztatta Gergely Balázs.
Selmeczi György szerint itt az ideje, hogy az egyházzene találkozzon azzal a közönséggel, amely számára született
Fotó: Kincses Kolozsvár Egyesület
László Attila Kolozs-dobokai főesperes megnyitóbeszédében köszönetet mondott a rendezvény szervezőinek, hangsúlyozva: az esemény felemel lelket és embert Isten felé. „Megható és mély üzenetet hordozó a fórumot meghirdető plakát, amelyen templomaink tornyai jelennek meg. Azontúl, hogy helyszínek ezek, azt is üzenik, hogy ugyanannak az istennek száll a dicséret, bármely felekezet kincsestárából hangzik fel. Ember által, az ő munkája, műve tehetsége által Isten nyilatkozik meg. Ebben áll a mi nagyságunk és ez a mi kiváltságunk. Háború és számtalan válság árnyékában ez az eseménysorozat lyukat üt az égbolton, hogy azon át láthassuk Isten áldott napjának ragyogását” – húzta alá a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke háláját fejezte ki azért, hogy felcsendül a zene, ami megelőzi a szavakat. „Az egyházi zenének különös jelentősége az, hogy ott volt elsőként, megelőzte a szóban elmondott imádságot, a prédikációt. Az emberi hang, ahogy az Istenhez emelkedett, a zenei harmóniát kereste és így tette teljessé a liturgiát, az istentiszteletet. Egy megszólaló orgona, egy hangszer mindig rápirított a legékesebben szóló szónokra is, jelezve, hogy a szavakon túl az isteni harmóniát a zene tudja megteremteni” – mondta Kovács István.
Fotó: Kincses Kolozsvár Egyesület
Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, a Magyar Egyházzenei Fórum kezdeményezője és főszervezője zárszóként az egész magyar muzsikusszakma háláját fejezte ki a történelmi egyházak kolozsvári vezetőinek azért, hogy lehetővé tették ennek a vállalkozásnak az elindítását. Elmondta: a rendezvény célja, hogy a zeneszerzők művei találkozzanak azzal a világgal, közösséggel, szellemi térrel, ahol megszülettek. „Fel kell oldani azt a sajátos Kárpát-medencei ellentmondást, hogy létrehoztunk valami nagyon szépet, nagyon emelkedettet, professzionálisat, és az mégsem ér célba. A nagyszerű magyar egyházzene koncerttermekben zajlik. Itt az ideje, hogy elinduljanak a valódi helyükre, a templomokba és találkozzanak azzal a közönséggel, amely számára születtek” – hangsúlyozta Selmeczi.
A Vallásszabadság Házában megtartott megnyitó után a rendezvény ünnepi hangversennyel folytatódott a Szent Mihály-templomban. A megnyitó hangversenyen fellépett a kolozsvári Szent Cecília Kórus, vezényelt: Potyó István, közreműködött Miklósa Erika (szoprán), Horváth István (tenor) és a Fórum zenekar.
Nagyszabású egyházzenei fórumot rendeznek az augusztus 14. és 21. közt tartandó Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!