Lövétei Lázár László az idei E-MIL-nagydíjas

Az E-MIL Méhes György-nagydíját – amelyet Orbán János Dénes költő, író, a szervezet elnöke az erdélyi magyar irodalom legreprezentatívabb és „leglóvésabb” díjaként határozott meg – Lövétei Lázár László vehette át Zöld című, idén megjelent verseskötetéért, a Méhes György-debütdíjat pedig az idei egyetlen elsőkötetes, Potozky László kapta meg Áradás című prózakötetéért. Tavaly debütáns híján a debütdíjat a Bretter György Irodalmi Kör kapta meg, a pénzből irodalmi pályázatot írtak ki vers és próza kategóriában 25 év alatti alkotóknak, most mindkét kategóriában három-három díjat osztottak ki.

Öldöklő háborúk és szerelmek

A könyvbemutatók sora pénteken két meghatározó alkotó válogatáskötetének ismertetésével kezdődött, Király László verseiből A kővadászok klubja, Mózes Attila novelláiból pedig Foglaló címmel jelent meg válogatás. Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat szerkesztője „az öldöklő háborúkról és még öldöklőbb szerelmekről” szóló kötetek ismertetésekor elmondta: tizenévesen találkozott először mindkét alkotó munkáival, az Amikor pipacsok voltatok című 1982-es Király-kötet darabjaival Bartha Levente pódiumművész előadásában ismerkedett meg, de Lövétei kiemelte Király László A sereg című versével történt meghatározó találkozását is, amely vers a mostani válogatásban nem szerepel, de a költő Lövétei kérésére ezt is felolvasta. Mózes Attilával kapcsolatban a méltató a mostani kötetben is szereplő Csurdé-tó és Az Oroszlán Hava című írásokat emelte ki, utóbbiról elmondta: „már megjelenésekor tudni lehetett, hogy úgy remekmű, ahogy van”. Mózes ennek a novellának olvasta fel a végét.

Fekete Vince, a Székelyföld szerkesztőjének 2010-ben megjelent Védett vidék című verseskönyvét Egyed Péter filozófus, író mutatta be. Kiemelte, a könyv nemcsak arra bizonyíték, hogy Fekete kiváló költő, de kiváló szerkesztő is: „a bevezető verses epizód rárímel a kötetzáró gondolatsorra, a Tízezer éj című hosszú költeményre”. A kötet fő motívuma a körforgás, a visszatérés. Egyed kiemelte: Fekete Vince „férfilírát” művelt a kötetben, „az ember észreveszi önmagát a folyamatos ismétlődésekben, ami miatt abszurddá válik önmaga számára”. „Végsőkig lecsupaszított helyszínrajzok, amelyekben az ember keresi magát” – összegezte Egyed Péter a hét év költeményeit összegyűjtő kötetet, „kiegyensúlyozott, összefogott és gazdaságos lírának” nevezve a munkát.

Vízválasztó előtt

Szombaton a könyvbemutatók sora Farkas Wellmann Éva Az itt az ottal című második verseskötetével folytatódott. A könyvet ismertető Orbán János Dénes kiemelte, a szerző ritkán jelentkezik új kötettel, de ezek a kiadványok „a szerkesztő álmai”, hiszen profi filológusként Farkas Wellmann Éva az egyes verseket és a kötetet is nagyon pontosan felépíti. Orbán János Dénes felolvasta Don Quijote második szerenádja című pikáns költeményét, Farkas Wellmann Éva pedig az erre írt Válasz a Donkihótnak című nem kevésbé pikáns versét, melynek végkicsengése – „Itten ma donna választ” – első kötetének címe is lett egyben. Orbán János szerint Farkas Wellmann Éva ugyanolyan merész a költészetben, mint egyes férfi költők, mint kiderült, a fiatal szerző nem is kedveli a „költőnő” megnevezést.

Az első kötet – amelyet időközben az Erdélyi Híradó Kiadó újranyomott, az aradi Irodalmi Jelen Kiadó pedig újra kiadott – óta kilenc év telt el, igaz közben egy doktori disszertáció is elkészült a felvilágosodás korának irodalmáról. „A régi magyar irodalom szenvedélyességénél nem kell több” – vallotta a költő, aki irodalomkritikusként is tevékenykedik. Orbán János megjegyezte: egy költő életében a harmadik kötet a vízválasztó, reméli, nem kell újabb kilenc évet várni erre.

Potozky László Áradás című első kötetével kapcsolatban Fekete Vince kifejtette: csaknem húszéves szerkesztői tevékenysége során egyszer sem tapasztalta még, hogy egy pályakezdő írónak már az első novellái „ennyire készen lettek volna”. Mint mondta, azzal, hogy felfedezte, Potozky a fogadott fia lett. A debütdíjas szerző példaképeiként Émile Zolát, Szilágyi Istvánt, Mózes Attilát, Hemingwayt és a dél-amerikai irodalom nagyjait említette.

Lövétei Lázár László 12 eklogát tartalmazó Zöld című nagydíjas könyvét szintén Fekete Vince ismertette. A szerző elmondta: Dsida nyomdokain haladva akarta eredetileg megírni a könyvet, de hamar rájött, hogy ezt a fajta „tündéri lírát” nem lehet folytatni. A művekben a költő a vadásszal, pásztorral vagy épp a halásszal társalog, mindegyik darab előtt egy-egy nagy klasszikus eklogájából vett részlet a mottó.