2010. április 19., 09:332010. április 19., 09:33
Az addig egyebek közt rádiósként tevékenykedő Lángh Júlia élt már párizsi kommunában, dolgozott a Szabad Európa Rádiónál Münchenben, a rendszerváltáskor pedig, a stúdió megszűntével egy álláshirdetés nyomán az afrikai Nigerbe utazott, ahol egy éven át óvónőként oktatta a bozótfalu gyermekeit.
Hazatérésekor írta meg első könyvét Közel Afrikához címmel, 1996-ban pedig Csádba került, ahol mozgássérülteket tanított – élményeiből újabb kötet született 2001-ben. A két kötet megírása közt az ötvenes éveket, gyermekkorának élményeit foglalta össze, ám ennek a könyvnek a kiadására csak 2002-ben kerített sort. Tavaly szeptemberben jelent meg Párizs fű alatt című könyve, amelyben a hetvenes években a francia főváros egyik „kommunájában” töltött évekről ír.
Lángh Júlia két gyermeke is vele volt ebben az időszakban: az írónő azt vallja, igazán szerette volna, ha a fia és a lánya a „szabadság, egyenlőség, testvériség” országában nő fel, ezért tartja érthetőnek, hogy nem vágyott vissza a Kádár-korszak Magyarországára.
„Fikciót nem írok. Kanyargós életemből telik még néhány könyvre, ha lesz erőm és merszem megírni” – vallja magáról a budapesti írónő, aki a Törzsasztal vendégeként azt is kifejtette, hogy történeteiben a valós szereplők neveit mindig megváltoztatja, és elismerte azt is, hogy az eseményeket néha kiszínezi. Az 1942-ben született írónő lendületes előadásmódjával és életszeretettől sugárzó egyéniségével közel két órán át kötötte le a nagyváradi közönség figyelmét.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.