
Népművészeti oktatói tevékenységéért, valamint a népművészeti mozgalomban végzett közösségi tevékenységéért nemrég Király Zsiga-díjban részesítették Tifán Irén bútorfestőt, az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének elnökét a budai várban megrendezett mesterségek ünnepén.
2014. augusztus 29., 13:392014. augusztus 29., 13:39
A székelyudvarhelyi Szejke Szépteremtő Kaláka népművészeti alkotótábor szervezőjét és irányítóját a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége javasolta a magyarországi Népművészeti Egyesületek Szövetsége által 1994-ben alapított Király Zsiga-díjra.
„Nem számítottam arra, hogy megkaphatom ezt az elismerést, hiszen Erdélyből eddig még senki sem részesült a díjban” – magyarázta Tifán Irén. Számára megerősítés volt az elismerés, hogy nem hiábavaló az a tevékenység, amit eddig végzett az értékátadás terén. Az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének elnökeként úgy érezte, hogy az egyesületi tagoknak is részük van a díjban.
A zetelaki születésű kézműves immár 2001 óta foglalkozik bútorfestéssel, közel tíz éve pedig a bútorfestés oktatásával is. Évente több tanítványt készít fel a népi mesterségek versenyének körzeti, megyei, majd országos szakaszára, ahonnan a bútorfestő gyerekek sokszor díjazottakként térnek haza.
Tifán Irén elmondta, hogy számára a legemlékezetesebb élményeket az alkotótáborok szervezése nyújtotta, ugyanis még mindig meglepőnek tartja, hogy mennyire magas szinten sajátítják el a fiatalok a népművészet fortélyait. „A gyerekek nevelésén keresztül jut el a népművészet a családokhoz, hiszen a szülők lelkesen állítják ki otthonukban az alkotásokat, így mondhatni, minden lakásba bekerül egy része a népművészetnek” – fogalmazott.
A bútorfestés terén fő motívumként a tulipánt használja legszívesebben – árulta el –, ugyanis ez a nő jelképe, különböző változatai pedig a nő fiatalságtól öregségig tartó életszakaszait ábrázolják. Az alkotó szerint a hagyományos mintakincs ma is használatos, már modern használati eszközökön is fellelhető őseink motívumvilága.
Hagyományos festett bútorokat rendelésre is készít, azt tapasztalta, hogy az érdeklődők konkrét elképzelésekkel érkeznek, azonban mindig igyekszik közös nevezőre hozni a megrendelők elvárását és a bútorfestés íratlan szabályait. Jelenleg egy teljes lakóház berendezésén dolgozik, a munkafolyamat a bútorzat motívumvilágának megtervezésével kezdődött.
Tifán Irén megjegyezte, hogy mindig élmény számára az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének tagjaival együttműködni és rendezvényeket szervezni. „Most készülünk az egyesület megalakulásának 35. évfordulójára, amelynek apropóján kiállítást szeretnénk szervezni október folyamán” – árulta el lelkesen az egyesület elnöke. „Úgy érzem, hogy ez a díj további feladatokra sarkall, még nagyobb kihívás elé állít” – tette még hozzá.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!