Fotó: Opiniatimisoarei.ro
Miközben Veszprém és a „betársult” balatoni régió és Temesvár tavaly egyszerre töltötte be az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) „tisztséget”, a projektzárás utáni adatok azt mutatják, hogy a dunántúli város háromszor annyi turistát vonzott az időszakban, mint a Bánság fővárosa és szűkebb régiója.
2024. január 25., 19:592024. január 25., 19:59
A magyarországi szervezők közölték: a rendezvény, amely nem csak Veszprémé, hanem a régióé is volt, teljes sikert aratott, amit a több mint 1,66 millió látogató is bizonyít – számol be a De Banat.ro.
Ehhez képest egész Temes megye csupán valamivel több mint 300 ezer látogatót tud felmutatni.
(Összehasonlításképpen: Temes megyében két megyei jogú város, nyolc város és 93 község található, vagyis hasonló a nagyságrend).
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
A magyar kulturális évad a turizmusra is pozitívan hatott, az előző évhez képest 17 százalékkal nőtt a Veszprémbe érkező külföldi látogatók száma. A látogatók 38 százaléka tömegközlekedéssel utazott a veszprémi rendezvényekre, elsősorban a Magyar Államvasutak (MÁV) és a VOLÁN országos távolsági autóbusztársaság közös, a fenntartható közlekedést népszerűsítő erőfeszítéseinek köszönhetően. Az ország bármely pontjáról 2023 forintos névleges árú, kedvezményes menettérti jegy, valamint 24 órás regionális napijegy volt elérhető. A szolgáltatásokat látványos kulturális programok sora egészítette ki a vonatokon.
Negyven perccel a nyitás előtt, szakadó esőben állunk be a sorba a Temesvári Művészeti Múzeum előtt abban a reményben, hogy meg tudjuk nézni a kulturális fővárosi programsorozat egyik csúcsrendezvényét: a Constantin Brâncușit idéző kiállítást.
Számos művészeti fesztivál indult el sikeresen, és várhatóan folytatódik és növekszik a régióban, köztük a Pajta program, amely a helyi közösségek szélesebb körű és magasabb színvonalú kulturális eseményekhez való hozzáférését hivatott segíteni, valamint a KultHáló program.
Nagyszabású tudományos és művészeti fesztivált szerveznek Temesváron november 3. és 5. között: az esemény a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa programba illeszkedik.
Romániában ehhez képest – kulturális főváros ide vagy oda – tavaly is a szokásos idegenforgalmi célpontok végeztek a dobogós helyeken a 2023. január-november közötti időszakban.
Az első helyen Bukarest áll, (1 682 100 fő), a második Konstanca (1 552 200 fő) a harmadik pedig Brassó (1 390 500 fő).
Élénk és erős magyar közösség él Temesváron, nem könnyű körülmények között, hiszen néha a többségi társadalom ellenére kell megfogalmaznia a saját céljait, de sikeresen teszi – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken Temesváron.
Tény ugyanakkor, hogy Temesváron is számos nagyszabású kulturális projekt zajlott, ezek egyike a neves román szobrász, Constantin Brâncuși alkotásaiból nyílt kiállítás, amely rengeteg látogatót vonzott.
A veszprémi projekt nagyobb látógatószámához amúgy részben az is hozzájárulhatott, hogy Veszprémben valamivel korábban kezdődtek a programok, és később is végződtek, mint Temesváron – azonban a Bánság fővárosát sem akadályozta semmi abban, hogy „elnyújtsa” a programsorozatot.
Lehetőség a város kulturális életének és fejlődésének bemutatására
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Merkuri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.
1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.
2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re.
2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém (a Balaton régióval) lett Európa kulturális fővárosa.
Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
Temesvárt is felvette a 2023-ban meglátogatandó legnagyszerűbb helyek listájára a Time magazin, a kultúra egész éves ünnepe címszó alatt ajánlja Európa Kulturális Fővárosát.
Szabó István kultikus filmtrilógiáját vetítik Temesváron az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében.
Temesvár etnikai és kulturális sokszínűségét, értékes örökségét, a szabadság kivívásában tanúsított elvitathatatlan szerepét hangsúlyozták a szónokok pénteken a bánsági nagyvárosban, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!