Közös teátrum születik – a Partiumban turnézott a Külhoni Magyar Nemzeti Színház

Hajdu Géza (balra) a Sütő-darabban

Határon túli és magyarországi színészek játszanak a Külhoni Magyar Nemzeti Színház előadásaiban, a társulat nemrég Sütő András Ádvent a Hargitán című darabjából készült produkcióval mutatkozott be a Patiumban.

Molnár Judit

2018. március 28., 16:062018. március 28., 16:06

2016-ban valósult meg Bocsárszky Attila kassai színész ötlete: egy közös, határokon átívelő, össznemzeti színház, amit Kassán be is jegyeztek Külhoni Magyar Nemzeti Színház néven, de állandó játszóhelyet Szerencsen találtak neki, Rákóczy Zsigmond egykori várában.

A társulat művészeti vezetője az ötletgazda, az ügyvezető igazgató pedig a csíkszeredai Erőss Csaba, aki nagyváradi előadásukon elmondta, szeretné, ha második állandó játszóhelyük Csíkszereda lenne,

és ha Romániában is sikerülne nemzeti színházi státusra emelniük az új társulatot. Mint fogalmazott, elsődlegesnek tartja, hogy országhatároktól függetlenül minden magyar színházkedvelő számára élményt jelenthessenek, határozott üzenetet közvetíthessenek előadásaik. Ezzel magyarázta, hogy

a tizenkét főállású színészük közül csak kettő magyarországi, a többi felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és természetesen erdélyi.

Az előadások szerkezetének függvényében az állandó tagokon kívül vannak bedolgozó színészeik is, mint a Szatmár–Nagyvárad–Nagykároly-turnéra elhozott Sütő-darabban játszó nagyváradi Hajdu Géza és a debreceni Csíkos Sándor. Hajdu Gézától azt kérdeztük, hogy történt az ő megkeresése, válasza pedig a lehető legkézenfekvőbb volt: idősebb színészt kerestek az Ádvent a Hargitán-hoz, és mivel őt mostanában nem halmozza el a Szigligeti Színház szerepekkel, könnyű volt a próbák, majd pedig az előadások során az időegyeztetés. Nagyon örült a megkeresésnek, jólesett annyi idő után ismét Sütő sokatmondó művét játszania.

A budapesti Rubold Ödön rendezte az előadást, aki évekkel ezelőtt játszott a darabban, és nagyon megszerette. Bár eleinte tartottak attól, hogy vajon a mai közönség is annyira ráhangolódik-e a jelképek mögé rejtett, a megírás idején kvázi kimondhatatlan üzenetekre,

kiderült, a Sütő-darabnak ma is van hatása, a fiatalok elvándorlása ma is aktuális téma, így a meseszerű köretben feltálalt mondandón eddig minden előadás végén megrendültek a nézők.

Egyik legemlékezetesebb sikerük a budapesti Nemzeti Színházban volt, de második hazai turnéjukon, az április közepére tervezett székelyföldi előadássorozaton feltehetőleg még ennél is katartikusabb hatást fog kiváltani az Ádvent a Hargitán.

Bár Hajdu Géza most csak ebben a darabban játszik, szívesen számolt be a társulat más előadásairól is, mint amilyen például

a B. Tóth László rádiós összeállította Beatles-emlékek, amelyben nemcsak a negyven-ötven évvel ezelőtti slágerekre emlékeznek, de arra is, milyen nehéz volt az akkori hivatalos kurzussal elfogadtatni ezt a merőben új világot és életérzést.

Sikerrel játsszák továbbá a magyarországi Megyeri Zoltán rendezésében Móricz Zsigmond Sári bíró, valamint a beregszászi színháztól átvett Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabot. A karácsonyi-szilveszteri vidám kabarét Nevetni kell címen Bocsárszky Attila rendezte. Szintén kassai rendezője van, Pólos Árpád a diákok számára készült Pinocchio-előadásnak, a májusban bemutatásra kerülő Dan Goggin Apácák című musicaljét pedig Mikó István rendezi – csak női szereplőkkel.

Terveikkel kapcsolatban Hajdu Géza elmondta, hogy augusztustól átveszi a művészeti vezetést az egri Agria nyári fesztivál vezetője, Kelemen Csaba. Marad a négy előadást tartalmazó – három felnőtt és egy diákoknak szóló bérletstruktúra, illetve a pályázatok és szponzori megkeresések segítségével való anyagi boldogulásuk. Végül saját szakmai emberi örömeként említette, hogy az idei 30. kisvárdai várszínházi találkozóra díszvendégként hívták meg, mint az esemény doyenjét, hisz immár huszonnyolcadik alkalommal lesz jelen idén a színházi találkozón.