
Fotó: Biró István
Kangaroo kisautó mozgássérülteknek 2002-ből – többek között ezek a magyar szakemberek feltalálta, illetve tervezte remekművek vagy a róluk készült felvételek láthatók a kolozsvári Tranzit Házban a magyar formatervezés történetét ismertető kiállításon. A Made in Hungary 1900–2000 elnevezésű tárlat annak a több mint egy évszázadot felölelő időszaknak a hangulatát idézi, amelynek az elején – az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezést követően – Magyarországon elkezdődött az ipari kultúra kialakulása. Ez a bő évszázad szülte az olyan magyar termékeket, mint például a kétszintes városi buszt 1915-ben, a MÁV huszonegyedik századi vonalakat előrevetítő expressz gőzmozdonyát 1936-ban, az argentínai vasutaknak készített Ganz expressz dízelmozdonyt 1938-ban, a kétszemélyes Góbé siklórepülőt 1960-ban vagy a közismert Ikarus-buszokat, amelyek formatervezésének 1952–1997 közötti átalakulása is nyomon követhető.
Ezzel a kiállítással akartuk bemutatni, hogy mi, magyarok mit alkottunk és alkotunk ma is ezen a téren – mondta a megnyitón Ernyey Gyula belsőépítész, ipari formatervező, a huszadik századi formatervezés kutatója. Hangsúlyozta: a bemutatott termékek a magyar ipar-, illetve művelődéstörténet szerves részét képezik, mindenik magán viseli a születési időszak jellemzőit. „Romániához hasonlóan Magyarországon is a nagy világesemények határozták meg egy-egy formatervezési korszak kezdetét és végét, illetve az ezek között eltelt időszak jellemzőit” – magyarázta a szakember, aki ismertette a magyar formatervezés eddigi négy nagy szakaszát bemutató kiállítást. A kolozsvári tárlaton látható termékek ugyanis a kezdetektől, azaz 1885-től az első világháború kitöréséig terjedő időszakban, a két világháború közötti korban, 1945–1989 között a kommunizmus idején és az 1989-es rendszerváltozást követően születtek. Alexandru Alămoreanu, a társszervező kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem rektorhelyettese szerint a formatervezés korszakoktól függetlenül nem a fogyasztói társadalom eszköze, hanem művészet, ezért a termékeit műalkotásokként kell kezelni és népszerűsíteni.
A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, illetve a Magyar Formatervezési Tanács szervezésében Temesvár után Kolozsváron is megnyitott kiállítás július 10-éig, hétfőtől péntekig 14–20 óra között látogatható.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.