Kántor Lajos irodalomtörténész, fi lológus, kritikus gazdag szellemi örökséget hagyott hátra
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Kántor Lajos 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag szellemi örökségét kutatják egyetemi hallgatók egy új kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. Kántor gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló örökségének jó részét az Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg és teszi közkinccsé.
2021. január 27., 19:502021. január 27., 19:50
Kántor Lajos (1937–2017) kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag hagyatékát térképezik fel a Láthatatlan Kollégium és a Spectator Média Kollégium egyetemi hallgatói. A kutatást Balázs Imre József irodalomtörténész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Intézetének docense, a Láthatatlan Kollégium szakmai vezetője, valamint Vallasek Júlia, a BBTE Politika-, Közigazgatás és Kommunikációtudományok karának docense, a Spectator Média Szakkollégium vezetője irányítja.
Kántor Lajosnak egyébként gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló hagyatéka is van, amelynek jó része közkinccsé vált. A hagyaték egy részét a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg nemrég. A központ gyűjteménye folyamatosan bővül, a Sapientia Alapítvány nyújt jelentős és folyamatos támogatást a műtárgyvásárlás lebonyolításában.
A Kántor Lajos szellemi hagyatékát kutató Balázs Imre József kifejtette, körülbelül egy éve beszélt a Krónikának egy erdélyi magyar irodalmi múzeum tervéről, a Kántoresque elnevezésű kezdeményezés ötlete ehhez az elképzeléséhez is kapcsolódik.
Ezért is kapcsoltuk össze két szakkollégium fiataljainak a szaktudását, érdeklődési körét: a Láthatatlan Kollégium a filológiai-értelmezői dimenziót jelenti, a Spectator Média Kollégium pedig a kortárs médiakontextusban való kommunikálhatóság kérdéseire tud jobban odafigyelni” – fejtette ki Balázs Imre József.
Vallasek Júlia, a projekt másik irányítója úgy fogalmazott,
„A terv fontosságát számunkra az adja, hogy az életműtől elindulva a hagyatékgondozás konkrét és rendszerszintű problémáit is meg lehet mutatni. Videóinterjúk, fotóanyagok, webes anyagok közzétételét tervezzük, amelyek révén megpróbáljuk ezt a tágabb kérdéskört is körüljárni” – mutatott rá Vallasek Júlia.
Amint a Kántoresque honlapján szerepel, Kántor Lajos kiemelkedő szerepet vállalt a romániai rendszerváltás politikai és kulturális folyamataiban.
A Láthatatlan Kollégium tagjai filológiai és „oral history” (magyarra elbeszélt történelemnek fordítható – szerk. megj.) típusú módszertani megközelítésben Kántor Lajos munkásságát térképezik fel a szerző hagyatékát, levelezését tanulmányozva.
„Eredeti, járvány előtti terveink szerint a Spectator Média Kollégium hallgatói forgattak volna dokumentumfilmet, amelyben megszólaltatják a hagyaték kutatóit és megjelenítik a Kántor Lajos után maradt örökséget, problematizálva annak generációközi szellemi integrálhatóságának kérdését. A kialakult helyzethez alkalmazkodva a csapat újratervezését követően, közös megegyezés alapján arra a következtetésre jutott, hogy honlap formájában igyekszik egybefogni és bemutatni azt a változatos és sokrétű hagyatékot, amelyet Kántor Lajos hagyott maga után” – írják a kezdeményezők.
Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékából az EMŰK mintegy kétszáz művet vásárolt meg. Amint a Sapientia Alapítvány és az EMÜK közös, 2020-ban megjelent, a gyűjteményüket bemutató kiadvány előszavában Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK vezetője és Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója írta, a központ alapításánál kulcsszerepet játszott Kántor Lajos műkritikus hagyatéka, amely valóságos keresztmetszete a 20. század és kiemelten 70–80-as évek erdélyi művészetének. Olyan közérdeklődésre mindenképpen számító alkotásokkal, mint a Nagy Albert Fehér kakas és Tél, Baász Imre Madárijesztő, Balázs Péter Piac vagy Gazdáné Olosz Ella Kakasok című remekei.
Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékának külön érdeme, hogy a klasszikusabb értékek mellett a vele kortárs művészek, közelmúltban lezáródott életművek is képviseltetik magukat, mint Ady József, Cseh Gusztáv, Korondi Jenő, Deák Ferenc, Kusztos Endre, sőt számos ma élő alkotó fontos művei is megtalálhatók benne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!