
Kántor Lajos irodalomtörténész, fi lológus, kritikus gazdag szellemi örökséget hagyott hátra
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Kántor Lajos 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag szellemi örökségét kutatják egyetemi hallgatók egy új kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. Kántor gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló örökségének jó részét az Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg és teszi közkinccsé.
2021. január 27., 19:502021. január 27., 19:50
Kántor Lajos (1937–2017) kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag hagyatékát térképezik fel a Láthatatlan Kollégium és a Spectator Média Kollégium egyetemi hallgatói. A kutatást Balázs Imre József irodalomtörténész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Intézetének docense, a Láthatatlan Kollégium szakmai vezetője, valamint Vallasek Júlia, a BBTE Politika-, Közigazgatás és Kommunikációtudományok karának docense, a Spectator Média Szakkollégium vezetője irányítja.
Kántor Lajosnak egyébként gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló hagyatéka is van, amelynek jó része közkinccsé vált. A hagyaték egy részét a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg nemrég. A központ gyűjteménye folyamatosan bővül, a Sapientia Alapítvány nyújt jelentős és folyamatos támogatást a műtárgyvásárlás lebonyolításában.
A Kántor Lajos szellemi hagyatékát kutató Balázs Imre József kifejtette, körülbelül egy éve beszélt a Krónikának egy erdélyi magyar irodalmi múzeum tervéről, a Kántoresque elnevezésű kezdeményezés ötlete ehhez az elképzeléséhez is kapcsolódik.
Ezért is kapcsoltuk össze két szakkollégium fiataljainak a szaktudását, érdeklődési körét: a Láthatatlan Kollégium a filológiai-értelmezői dimenziót jelenti, a Spectator Média Kollégium pedig a kortárs médiakontextusban való kommunikálhatóság kérdéseire tud jobban odafigyelni” – fejtette ki Balázs Imre József.
Vallasek Júlia, a projekt másik irányítója úgy fogalmazott,
„A terv fontosságát számunkra az adja, hogy az életműtől elindulva a hagyatékgondozás konkrét és rendszerszintű problémáit is meg lehet mutatni. Videóinterjúk, fotóanyagok, webes anyagok közzétételét tervezzük, amelyek révén megpróbáljuk ezt a tágabb kérdéskört is körüljárni” – mutatott rá Vallasek Júlia.
Amint a Kántoresque honlapján szerepel, Kántor Lajos kiemelkedő szerepet vállalt a romániai rendszerváltás politikai és kulturális folyamataiban.
A Láthatatlan Kollégium tagjai filológiai és „oral history” (magyarra elbeszélt történelemnek fordítható – szerk. megj.) típusú módszertani megközelítésben Kántor Lajos munkásságát térképezik fel a szerző hagyatékát, levelezését tanulmányozva.
„Eredeti, járvány előtti terveink szerint a Spectator Média Kollégium hallgatói forgattak volna dokumentumfilmet, amelyben megszólaltatják a hagyaték kutatóit és megjelenítik a Kántor Lajos után maradt örökséget, problematizálva annak generációközi szellemi integrálhatóságának kérdését. A kialakult helyzethez alkalmazkodva a csapat újratervezését követően, közös megegyezés alapján arra a következtetésre jutott, hogy honlap formájában igyekszik egybefogni és bemutatni azt a változatos és sokrétű hagyatékot, amelyet Kántor Lajos hagyott maga után” – írják a kezdeményezők.
Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékából az EMŰK mintegy kétszáz művet vásárolt meg. Amint a Sapientia Alapítvány és az EMÜK közös, 2020-ban megjelent, a gyűjteményüket bemutató kiadvány előszavában Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK vezetője és Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója írta, a központ alapításánál kulcsszerepet játszott Kántor Lajos műkritikus hagyatéka, amely valóságos keresztmetszete a 20. század és kiemelten 70–80-as évek erdélyi művészetének. Olyan közérdeklődésre mindenképpen számító alkotásokkal, mint a Nagy Albert Fehér kakas és Tél, Baász Imre Madárijesztő, Balázs Péter Piac vagy Gazdáné Olosz Ella Kakasok című remekei.
Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékának külön érdeme, hogy a klasszikusabb értékek mellett a vele kortárs művészek, közelmúltban lezáródott életművek is képviseltetik magukat, mint Ady József, Cseh Gusztáv, Korondi Jenő, Deák Ferenc, Kusztos Endre, sőt számos ma élő alkotó fontos művei is megtalálhatók benne.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
A Teatro di Roma 2026/2027-es évadában is látható lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház Én vagyok a szél című előadása.
A kezdeteket idéző archív felvételek, Nadia Comăneci előtt tisztelgő pillanatok és a jubileumi évforduló hangulata határozta meg a 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) péntek esti nyitógáláját.
Elkezdődtek pénteken a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 25., jubileumi kiadásának vetítései Kolozsváron. A filmszemle versenyprogramjában magyar alkotás, Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című játékfilmje is szerepel.
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
szóljon hozzá!