közelképA United 93-as: a dokumentarista fikció

Az utóbbi gyakorlatilag dokumentumfilmszerűen dolgozza fel a történteket, az alkotók állítólag interjúkat készítettek a végül lezuhant repülőgép utasainak rokonaival, valamint a légiirányító központok aznap szolgálatban lévő személyzetével, hogy megpróbálják összerakni a mozaikokból, mi is történhetett a gép fedélzetén. A jórészt az utasok családtagjaikhoz intézett telefonhívások alapján összeállt történetet természetesen számos helyen képzeletüket használva kellett kiegészíteniük az alkotóknak, ám a dokumentumjellegből ez keveset von le. A dokumentarista vonalat erősíti az is, hogy profi beállítások helyett mindvégig imbolygó, kézikamerával készült felvételeket láthatunk, néha a képélesség sem a legtökéletesebb. Olyan az egész, mintha az egyik utas házi videokamerájával rögzítette volna az eseményeket, sőt a nézőnek néha olyan érzése támad, mintha a National Geographic csatorna Légibalesetek című sorozatának egyik epizódját látná.
Bár A United 93-as jórészt fikcióra épül, mégis hihető minden, hiszen többnyire teátrális túlzás nélkül jeleníti meg, hogyan próbál néhány ember megmenekülni a biztosnak látszó halálból. Az utasok viselkedése, a kétségbeesett terv a gép visszafoglalására, majd a küzdelem a géprablókkal – annak ellenére, hogy csak sejtjük, valójában mi is történhetett – annál megrázóbb, hogy tudjuk: a szinte emberfeletti erőfeszítés ellenére hiábavaló volt a küzdelem. Hátborzongató a négy terrorista alakja is: nem a híradásokból ismert barna bőrű, szakállas figurák, hanem európai kinézetű, diák- és üzletember külsejű utasok, akik – miközben egy pillanatra sem torpannak meg fanatikus tettük végrehajtása közben – maguk is mindvégig rettegnek.
A United 93-as az adott lehetőségeket tekintve korrekt, megrázó alkotás, amely határozottan élvezhető – persze nem árt mindvégig észben tartani, hogy a dokumentarista elemek ellenére azért nem teljes egészében dokumentumfilm.

A United 93-as (United 93). Amerikai dráma, 2006, 93 perc. Rendezte: Paul Greengrass. Szereplők: Christian Clemenson, Trish Gates, Polly Adams. Írta: Paul Greengrass.  Értékelés az 1–5-ös skálán: 4.

-------------