Lawrence – akinek a Két hét múlva örökké után ez a második rendezése, a többi filmet forgatókönyvíróként és producerként jegyezte, illetve színészként vált ismertté olyan klasszikusokban, mint a Szuperzsaru vagy az Óvakodj a törpétől – azonban a Hova lettek Morganék? című vígjátékkal alaposan alulmúlta önmagát.

A mozi ugyanis sem alaptörténetét, sem a felsorakoztatott poénokat, sem a színészi teljesítményt tekintve nem vádolható azzal, hogy a minőség csúcsait ostromolná.

Annak ellenére sem, hogy a felvonultatott sztárok tekintetében nincs miért szégyenkeznie, olyan nagyágyúk játszanak ugyanis benne, mint Hugh Grant és Sarah Jessica Parker.

Ám az, hogy Lawrence mind a nők, mind a férfiak tekintetében biztosra akart menni az ügyeletes ellenkező nemű szívtipró felvonultatásával, nem írja felül a tényt, hogy igencsak vérszegény alkotással van dolgunk.

A sztori ugyanis a Brian Spicer által Tim Allen és Kirstie Alley főszereplésével forgatott 1997-es Szegény embert az Amish húzza című vígjáték történetét böfögi fel újra.

Ahogy Brice filmjében egy válófélben lévő házaspárnak kell New Yorkból elmenekülve egy pennsylvaniai amish közösségben meghúznia magát, Morganéknek is úgy kell akaratuk ellenére otthagyniuk a Nagy Almát, hogy egy konzervatív wyomingi kisvárosban találjanak menedéket.

A főszereplő páros házassága – a férj félrelépése miatt – itt is válságban van, csak éppen nem adócsalás miatt kell ott hagyniuk a nagyvárost, hanem azért, mert szemtanúivá váltak egy gyilkosságnak, ezért egy tanúvédelmi program keretében biztonságos helyre kell őket szállítani. A poros középnyugati kisvárosban aztán minden sztereotípia megelevenedik, amelyet csak egy nagyvárosi kozmopolita az elmaradott, mai napig cowboykalapban és fegyverrel közlekedő redneckekkel szemben táplálhat: mindannyian republikánus szavazók, imádnak lövöldözni meg rodeózni, és természetesen bizalmatlanok az idegenekkel szemben.

Nem járnak jobban azonban a New York-i jövevények sem: a sztárügyvéd és a sztár ingatlanügynök épp úgy csetlik-botlik a tradicionális közösségben, ahogy egy elkényeztetett sztárügyvédnek és egy vegetáriánus, állatjogi harcos ingatlanügynöknek csetlenie-botlania kell.

Nem bírják a csöndet, a nehéz, húsos ételeket és a grizzly medvével is meggyűlik a bajuk – az már csak hab a tortán, hogy természetesen az őket üldöző bűnözők is a nyomukra akadnak.

A rendező-forgatókönyvíró Lawrence azonban nem tudott továbblépni a mindkét irányban meglévő sztereotípiákon. Persze érezhető az igyekezet, hogy nevetségessé tegye a teljesen irracionális és fölösleges előítéleteket, de ezzel a filmmel csupán megerősítenie sikerült őket – hiszen a főszereplők a veszély elmúltával ugyanúgy folytatják előző életüket. A gyenge, kiszámítható fordulatokkal operáló történetet a fékezett habzású poénok csak kínosabbá teszik, és Hugh Grant meg Sarah Jessica Parker játéka sem igazán alkalmas arra, hogy mindezt elfeledtesse.

A Hova lettek Morganék? megtekintése után így az emberben joggal fogalmazódik meg a kérdés: hova tűnt az élvezhető történet, valamint a jó poénok és a sziporkázó színészi játék? A film alapján kijelenthető: erre Mark Lawrence-nek még véletlenül sem sikerült rájönnie.